Európa leghosszabb és legmélyebb fjordjánál
A norvégok által a fjordok királyának becézett Sogne-fjord teljesen kiérdemelte a nevét. A gleccser vájta tenger-öböl 205 kilométeren keresztül kígyózik az óceántól a szárazföld belsejéig. A helyenként 1300 méteres mélységével nem csak a legnagyobb, de egyben a legmélyebb fjord is Európában.
Ez nem csoda, ha egy kicsit jobban belegondolunk, mekkora erők alakították ezeket a fantasztikus geológiai formációkat. Az utolsó jégkorszak közepén, kb. 20 000 évvel ezelőtt az egész Skandináv-félszigetet vastag, helyenként akár 1,5-2 km vastag jég és hótakaró borította. A fjordokat elsősorban a visszahúzódó jégtakaró nyugati peremén a gravitáció hatására mozgó hatalmas jégtömegek, a gleccserek formálták mai alakjukra. A Föld nagy jégsapkáinak visszahúzódásával egy időben a tengerszint is elkezdett emelkedni, így ezeket a Norvégia nyugati partvidékén található fjordokat hamarosan teljesen elöntötte a tengervíz.
Mai főszereplőnk, a Sogne-fjord is a Földünket időről-időre meglátogató jégkorszakok kreálmánya.
A jégkorszakok hagyatékai, a gleccserek, manapság is színesítik a norvég fjordvidéket. Ennek következménye a Sogne-fjord szomszédságában található Jostedalsbreen is, ami Európa legnagyobb egybefüggő jéggel borított fennsíkja.
Az emberiség és a fjordok viszonya évszázadokkal ezelőtt kezdődött. Ezek a remekül hajózható, mély öblök vizei gazdagok halakban és egyéb tengeri erőforrásokban. Ezen felül a fjordok partszakaszai biztonságos, mezőgazdaságra alkalmas, a szárazföldről nehezen elérhető zeg-zugokat biztosítottak az ide települőknek. A vidék kétségkívül leghírhedtebb lakói a vikingek voltak. A norvég vikingek – többek között – innen indultak kereskedő-zsákmányszerző útjaikra.
Napjainkban ezek a fjordok több szempontból is fontosak Norvégia számára, mint például lazactenyésztés a halfarmokon, mezőgazdaság és állattenyésztés a völgyekben, vagy a turizmus. Ezek mind jelentős mértékben hozzájárulnak a norvég gazdasághoz és meghatározzák a norvég emberek mai életformáját.
A Sogne-fjord egyik legbámulatosabb szakasza a Nærøy-fjord. A magyarul csak keskeny fjord névre hallgató szakasz az UNESCO világörökség része. Meredeken magasodó hófödte hegycsúcsok szegélyezik a helyenként mindössze 250 méter széles tengernyúlványt.
A Nærøy-fjord csücskében található Gudvangen – természeti értékek mellett – kulturális kuriózumokat is rejteget: itt bárki megtapasztalhatja egy vikingkori falu hangulatát. Néhány hagyományápoló viking fanatikus 2017-ben megalapította Njardarheimr névre keresztelt faluját, aminek állandó lakóinak száma évről évre nő és nyaranta a turisták számára is megnyitja kapuit.
Írta és fényképezte: Samu Levente – beyondthefjords.com
Kutyahalak százai kerültek a Beregbe
A szakemberek ezzel a lépéssel szeretnék megóvni hazánk őshonos faját az eltűnéstől.
A világ leggyorsabb állatai érkeztek az Alföldre
Vadászat közben képes meghaladni a 300 kilométer per órás sebességet is.
Több tízezer sirályt figyeltek meg Magyarországon
November 15. és 18. között végeztek megfigyeléseket.
Veszélyes idegen rák tűnt fel a Dunában
Az állatot a világ száz legártalmasabb inváziós faja között tartják számon.
A ragyogás megtéveszti a ragadozót
Számos rovar, főként bogár kimondottan gyönyörű, fémes ragyogású, e szépség azonban nem öncélú dolog.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
