Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Természet

Kitalált állatokkal vizsgálták, melyik faj védelmét miért támogatjuk

National Geographic Magyarország

Az elmúlt években számos vizsgálat próbálta kideríteni, hogy milyen okok állnak az állatok védelméért hozott döntéseink hátterében, miért pont bizonyos fajokra szavazunk, ha segítségről van szó, most egy új megközelítésű kutatás zajlott e témában.

Forrás: Conservation Biology / Rory McCann

Senkiben nem ébred kétség az adakozást illetően, ha olyan ikonikus állatokról van szó, mint a panda, a koala, a delfinek, a tigris, vagy a szép színes papagájok. A párizsi állatkertben pár éve végzett felmérés szerint a népszerű állatok 46-szor akkora támogatási összeget kapnak a civilektől, mint a hasonló védettséget élvező, de nem ebbe a körbe tartozó állatok. Az ikonikus fajokat a különböző természetvédelmi programokban jól felhasználva megtöbbszörözhető az az összeg, amelyet a segítségükkel gyűjteni lehet, ami e programok számára a létezést jelentheti. Ahhoz, hogy minél több helyszínen legyen lehetőség a természetvédelmi munkára, szükség van új ikonikus fajokra is, más élőhelyekről. Mi alapján érdemes kiválasztani, mely faj váljon egy terület szimbólumává? Számos vizsgálat volt arról, hogy milyen jegyek tekinthetőek vonzónak egy állatnál, ilyen pl. a nagy testméret, a színes külső.

2002-ben egy olyan vizsgálat zajlott, ahol nem valós, létező fajok közti preferenciát mértek fel, hanem kitalált fajok (szintén kitalált) leírásai alapján kellett a vizsgálati alanyoknak dönteniük, melyik elképzelt állat védelmét segítenék. Ebből az derült ki, hogy a döntésben igencsak fontos tényező, hogy az adott faj ökológiai szerepe milyen, és kevésbé tűnt fontosnak az állat külleme. Most egy új felmérés készült, amelyben szintén kitalált állatok segítségével igyekeztek meghatározni, mi segíti elő a pozitív döntést, a kutatásról a Conservation Biology szaklap számolt be.
A kitalált állatokról úgy készítettek rajzokat (erre a feladatra Rory McCann ismeretterjesztésben dolgozó művészt kérték), hogy felhasználták a valós állatok vonzerejéről szóló felmérések során, korábban gyűjtött, külső jegyeket. A rajzokon szabályoztak számos szempontot, pl. eltérő méret, de voltak oldalról és szemből látható állatok, meleg vagy hideg színűek, stb. Az eltérő jegyeket számtalan kombinációban alkalmazták, s így összesen 216 kitalált állat készült el, ezeket 750, korábban már állatvédelemre adakozó felnőtt alany segítségével osztályozták. Mivel az állatok mindegyike bizonyos szempontok szerint, előre meghatározott tulajdonságokat hordozott, az alanyok által sorrendbe állított példák eredményeit egzakt módon lehetett kiértékelni is.

Az alanyok szerint ennek az állatnak a nagy orr visszataszító, kegyetlenséget sugárzó külsőt kölcsönöz.
Forrás: Conservation Biology / Rory McCann

 

Az eredmények nem lettek különösebben meglepőek, de mivel kitalált fajokról volt szó, mindenféle előzetes kulturális preferenciát vagy előítéletet nélkülözött a döntés. Azokat az állatokat találták vonzóbbnak az alanyok, amelyek több színből álltak. Érdekes módon a hideg színeket jobban értékelték, így pl. a kéket és lilát tartalmazó állatok voltak a nyerők. (ezt valós madarakkal végzett felmérés is hozta sok éve). Szintén pozitív hatású volt, ha az állat nagy volt – ez is egybecseng a valós állatvédelmi felmérések adataival. Az egyes állatok „arcának” arányai is döntőek voltak: nem preferálták az alanyok a nagy orrot. Korábbi felmérésekkel szembement viszont az, hogy nem számított előnynek, ha az állat tekintete előre nézett. Visszataszító hatású volt viszont, ha egy állatnak „rovarszerű” lábai voltak.

A kevesebb színből álló állat kevésbé vonzó.
Forrás: Conservation Biology / Rory McCann

 

Számos ponton voltak a most elvégzett, pusztán külsőn alapuló felmérésnek ellentmondásai a valós támogatási adatokkal. A kutatók azt valószínűsítik, hogy minden azon eredménnyel ellentétben, miszerint a külső nagyon sokat számít, igen nagy hangsúlyt fektetnek az emberek a plusz információkra, kulturális háttérre. (A nagymacskák védelmére például aránytalanul többet adományoznak más állatokhoz képest, és e fajok kulturális szerepe világszerte hatalmas.) A kutatás eredménye alapján, bár a külső jegyek igencsak fontosak, nem lehet őket függetleníteni más tulajdonságoktól. Az viszont segített megérteni a felmérés, hogy milyen külső jegyeket viselő fajok az adakozni vágyók kedvencei, ezek alapján könnyebben találhatnak majd új ikonikus fajokat az ún. Hamupipőke-fajok körében is a természetvédelmi szervezetek. (Hamupipőke-fajnak azt hívják, amely mindenféle tulajdonságban megegyezik a már ismert és közkedvelt ikonikus fajokkal, azonban valamiért mégsem ő van reflektorfényben, hanem szerényen meghúzódik a háttérben.)

A most találtakkal ellentétes a borneói nagyorrú majom (Nasalis larvatus) esete: a fajt valaha a világ legrondább állatának kiáltották ki, azonban az elmúlt időszakban vicces mémek tárgya lett, s ezt követően megugrott a népszerűsége, ami a faj védelmére fordítható adományok mennyiségén is meglátszik. Nem reménytelen tehát a kevésbé vonzónak tűnő állatok helyzete sem.

Hozzászólások

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket