Rovarutánzó orchideák: a bangók

A legtöbb ember az orchideákat a trópusokon képzeli el, pedig a mérsékelt égövben - így hazánkban - is megtalálhatók.

Magyarországon mindegy hatvan képviselőjük őshonos, a botanikusok kosborféléknek nevezik őket, a hazai fajok néhány kivételtől eltekintve kis méretűek, közelről szemlélve szépségük és alakbeli változatosságuk vetekszik a trópusi fajokéval.
A legérdekesebb életmódú nemzetségük kétségtelenül a bangók (Ophrys), melyeknek őshazája a mediterrán vidékek. Tudományos nevük görög eredetű és szemöldököt jelent, feltételezések szerint a virágaik finom, bársonyos szőrözöttsége miatt kapták ezt az elnevezést. A rovarkutatók jöttek rá, hogy a bangók illatukban, alakjukban, továbbá a legújabb kutatások szerint még a mézajakon található bársonyos szőrzet tapintását tekintve is hasonlítanak az utánzott rovarhoz, amely beporzásukat végzi. A legtöbb bangóvirág fejjel lefelé álló nőstény rovart utánoz.

Dunántúl egy eldugott sziklagyepén virágzik a bangófélék hazai öt képviselőjének legkisebb faja a légybangó (Ophrys insectifera). A faj fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 forint.
E fajnak virágai hasonlítanak legjobban rovarra, így a nagy kabócaölő nevű kaparódarázs fajt vonzzák. A légybangóra rátalálni még az avatott szemlélőnek is nehéz hiszen arasznyi méretűek, virágaik nagysága 1-1,5 centiméter. Ahhoz, hogy olyannak lássuk mint a képen le kell hasalnia a fotósnak.