Kirepültek a vándorsólyom fiókák

Már nem a fészekbe hordják a táplálékot jelentő galambokat, hanem a levegőben a karmuk szorításából kidobva adják át, így ösztökélve az új generációt a zsákmányolásra.

Korábban a kerecsensólyom költött e területen, napjainkra a felváltotta őt a vándor, a kerecsen pedig nagyfeszültségű villanyoszlopsorokra kihelyezett költőtálcákra költözött át.

Vándorsólyom fióka

Forrás: ifj. Vasuta Gábor

A vándorsólyom a ’60-as években költött utoljára Magyarországon, majd hosszú szünet után 1997-ben találtak rá egy költőpárra a főváros közelében. A vándorsólyom az 1960-as években egy akkor használatos növényvédő szer, a diklór-difenil-triklór-etán a közismertebb nevén a DDT miatt pusztult ki hazánkból, illetve Európa számos országából. Az eltelt esztendők alatt növekedett a hazai költőállománya, többek között az aktív védelemnek köszönhetően.

A vándorsólyom kozmopolita, azaz világlakó. Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen van. Az északon költő madarak a hideg beálltával délre vonulnak. A táplálékukat jelentő vonuló madarakat követik. A vándorsólyom tápláléklistáján szinte minden madárfaj szerepel. Eddig kettőszáztíz madárfajt mutattak ki a zsákmánylistáján.
Hazánkban a leggyakoribb prédája a galamb illetve a seregély. A vadászati stratégiája, hogy felülről zuhanó repüléssel támad a kiszemelt zsákmányra. A legnagyobb sebességet, amit mértek eddig 400 km/óra volt. A sebesség függvényében vagy a levegőben kapja el zsákmányát vagy a hátsó tűéles karmaival, felhasítja áldozata hátát zuhanáskor, eltörve annak gerincét.
A kutatók több esetben megfigyeltek párban vadászó, jól összeszokott madarakat is. A leggyakrabban partimadarakra vadásznak  a fenti technikával, az egyik felzavarja a táplálkozó csapatot, a másik zsákmányul ejti a kiszemelt madarat.
A vándorsólyom hazánkban fokozottan védett faj, amelynek a természetvédelmi eszmei értéke 500 000 Ft.