Kirepültek a vándorsólyom fiókák
A sziklák oromzatán, üregeiben költő vándorsólyompárok (Falco peregrinus) a napokban tanítják repülni, a zsákmány elejtésére a frissen kirepült fiatalokat.
Már nem a fészekbe hordják a táplálékot jelentő galambokat, hanem a levegőben a karmuk szorításából kidobva adják át, így ösztökélve az új generációt a zsákmányolásra.
Korábban a kerecsensólyom költött e területen, napjainkra a felváltotta őt a vándor, a kerecsen pedig nagyfeszültségű villanyoszlopsorokra kihelyezett költőtálcákra költözött át.
A vándorsólyom a ’60-as években költött utoljára Magyarországon, majd hosszú szünet után 1997-ben találtak rá egy költőpárra a főváros közelében. A vándorsólyom az 1960-as években egy akkor használatos növényvédő szer, a diklór-difenil-triklór-etán a közismertebb nevén a DDT miatt pusztult ki hazánkból, illetve Európa számos országából. Az eltelt esztendők alatt növekedett a hazai költőállománya, többek között az aktív védelemnek köszönhetően.
A vándorsólyom kozmopolita, azaz világlakó. Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen van. Az északon költő madarak a hideg beálltával délre vonulnak. A táplálékukat jelentő vonuló madarakat követik. A vándorsólyom tápláléklistáján szinte minden madárfaj szerepel. Eddig kettőszáztíz madárfajt mutattak ki a zsákmánylistáján.
Hazánkban a leggyakoribb prédája a galamb illetve a seregély. A vadászati stratégiája, hogy felülről zuhanó repüléssel támad a kiszemelt zsákmányra. A legnagyobb sebességet, amit mértek eddig 400 km/óra volt. A sebesség függvényében vagy a levegőben kapja el zsákmányát vagy a hátsó tűéles karmaival, felhasítja áldozata hátát zuhanáskor, eltörve annak gerincét.
A kutatók több esetben megfigyeltek párban vadászó, jól összeszokott madarakat is. A leggyakrabban partimadarakra vadásznak a fenti technikával, az egyik felzavarja a táplálkozó csapatot, a másik zsákmányul ejti a kiszemelt madarat.
A vándorsólyom hazánkban fokozottan védett faj, amelynek a természetvédelmi eszmei értéke 500 000 Ft.
Az igazi élmény az, ha befogad a raj
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.” A természetfotózásban és különösen a víz alatti fotózásban ma még inkább igaz Robert Capa örökbecsű intelme, mondja a világhírű miskolci búvárfotós, Dombovári Tibor.
Miért fontos egy táj védelme?
Természetvédelemről gyakran hallunk, és tudjuk, hogy ebben az esetben az élőlények, természetes életközösségek megóvásáról van szó. De vajon mikor beszélünk tájvédelemről?
A sáskarákok már bébiként is pofonokat osztanak
A világon a leggyorsabban a sáskarákoknak jár el a „kezük”, s egy új kutatás szerint már pár napos korukban is gyakorolják e híres mozdulatukat.
Libadöglesztő gólyavirág
Európa és Észak-Amerika mocsárrétjein őshonos, de nedves talajon, kerti tavacska mellett is jól érzi magát ez a kis virág.
Betiltják a vadászati célú oroszlántenyésztést Dél-Afrikában
Dél-Afrikában évente oroszlánok ezrei születnek rabságban pusztán azért, hogy a vadászok lelőhessék őket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
