Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

Egyre gyorsabban fogyatkozik a szárazföldi gerincesek állománya

National Geographic Magyarország

Egy 2015-ös tanulmány szerint a Föld hatodik nagy kihalási hulláma zajlik, az akkori szerző csapat frissítette a vizsgálatait, s az eredmény még rosszabb lett.

Forrás: PNAS

Paul Erlich, a Stanford Egyetem populációbiológusa és kutatótársai a 2015-ös tanulmányukban hívták fel a figyelmet arra, hogy a földi élővilágot érintő hatodik nagy kihalási hullámban vagyunk, öt évvel később azonban egy új vizsgálatot végeztek, s ebből a helyzet még elkeserítőbbnek tűnik. Az eredményeik, amelyeket az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben tették közzé, azt jelzik, az élőhelyek pusztítása, a vadállat-kereskedelem és más, negatív emberi hatások sok száz fajt tüntettek már el az élet palettájáról, s sodortak számtalan másikat a kihalás szélére, példátlan gyorsasággal.

E folyamatok egy része azután tovagyűrűzve az embert magát is veszélyeztető elemmé válik, erre jó példa a most zajló koronavírus világjárványa.

Ha egy populációt vagy egy fajt megsemmisítünk, akkor magunk alatt vágjuk a fát, s a saját létfenntartó rendszerünket tesszük tönkre. A veszélyeztetett fajok megóvása nemzeti és globális vészhelyzet, amelyet a kormányoknak, intézményeknek a vele egyébként összefonódó klímaváltozással azonos fontossággal kellene kezelniük.  (Paul Erlich)

Az emberi népesség növekedése, az élőhelyek pusztítása, a vadállat-kereskedelem, a környezetszennyezés és a klímaváltozás fajok ezreinek (ne feledjük: csupán gerincesekről van most szó!) eltűnését eredményezik. Az ökoszisztémák működőképessége, s az, hogy el tudják-e viselni a változásokat, azon múlik, mennyire épek, mennyire maradtak fenn a fajok közt sok millió év alatt kialakult kapcsolatrendszerek. Ezek híján a klímánk fenntartását segítő, a vizeinket tisztító vagy éppenséggel a haszonnövényeinket beporzó életközösségek összeomlanak, s nem védik meg az emberiséget a természeti katasztrófák vagy a betegségek kockázataitól.

A helyzet felmérését a súlyosan veszélyeztetett státusú fajok elterjedésének és egyedszámának vizsgálatával végezték el a kutatók, a Természetvédelmi Világszövetség és a BirdLife International (madárvédelemmel foglalkozó világszervezet) adatbázisai alapján. Leválogatták azokat a fajokat, amelyek kevesebb mint 1000 egyedből állnak, ez 515 fajt, az adatbázisokban vizsgált fajok számának 1,7 százalékát jelenti. E fajok mintegy felének 250-nél is kisebb az egyedszáma, a legtöbb a trópusi és szubtrópusi övben honos, ahol az emberi beavatkozás a legsúlyosabb hatású.

Az elterjedési adatok alapján kiszámították, hogy ezen 515 fajnak összesen 237 000 egyedi populációja már eltűnt az élet színpadáról az elmúlt 120 év során. Az egyes populációk eltűnésének is súlyos hatásai vannak, például, amikor a kelp (tengeri hínár) fő kártevőjeként ismert tengeri sünöket fogyasztó tengeri vidrák 18. századi túlvadászata miatt a kelp elkezdett pusztulni, kihalt az ebből táplálkozó tengeritehén-faj.
„Fajok millióinak a sorsát fogja meghatározni az, amit a következő két évtizedben teszünk a kihalási válság megoldására” – magyarázta Gerardo Ceballos, a kutatás vezető szerzője, a Mexikói Autonóm Egyetem ökológusa. „Ez a legutolsó lehetőségünk, hogy megelőzzük a számtalan, a természet által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatás végleges összeomlását.”

Részletes populációs adatok a gerinces állatokról: az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek osztályai esetében az 1000 egyednél kisebb összlétszámú fajokat vizsgálták. Ezeken belül színekkel jelölt a grafikonon a populációk nagyságának százalékos aránya. Lila 1-250 egyed, piros: 251-500 egyed, narancs: 501-750 egyed, citromsárga: 751-1000 egyed közti.
Forrás: PNAS

 

A kutatók szerint a veszélyeztetett fajok elvesztése dominóeffektussal bír, s a többi, egyelőre kevésbé súlyos helyzetű fajra is kihat. Azon fajok, amelyek egyedszáma 5000-nél kisebb, 84 százalékban azonos élőhelyen laknak, így láncreakció indulhat be, ahol egyetlen faj kihalása destabilizálja az egész ökoszisztémát, s annak többi faját is a kihalás szélére sodorhatja. „A kihalás kihalást terem” – vallják a tanulmány szerzői, s a fentiek alapján azt javasolják, hogy minden 5000 egyednél kisebb létszámú fajt is minősítsen a Természetvédelmi Világszövetség súlyosan veszélyeztetettnek.

A kutatók számos más gyakorlati javaslatot is tettek, többek közt a vadállat-kereskedelem teljes körű betiltását, függetlenül attól, hogy mi célból fogják be az adott állatot (élelem, „gyógyszer”-alapanyag, vagy egzotikus házikedvenc). „Csak rajtunk múlik, milyen világot hagyunk a következő generációkra: egy fenntarthatót, vagy egy elhagyatottat, üreset, amelyben az általunk eddig épített civilizáció nem tovább építkezik a múlt sikerein, hanem darabjaira hullik” – figyelmeztetett a kutatás társszerzője, Peter H. Raven világhírű botanikus, természetvédő, a Missouri Botanikus Kert egykori igazgatója, ma  tiszteletbeli elnöke.

Hozzászólások

Madarak fényben és árnyékban

Madarak fényben és árnyékban

Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket