A vadlovak birodalma: Pentezug
A világban az egyetlen, jelenleg is élő, valódi vadló a Przewalski ló. Egy nemzetközi fajvédelmi program keretében hazánkban is él közülük néhány száz, a Hortobágy szívében.
Ám abban, hogy a vadló története fajvédelmi sikersztorivá vált, nagy szerepe van Magyarországnak is, ugyanis a Hortobágyi Nemzeti Park egy elkerített területén, Pentezugban él a Przewalski lovak legnagyobb félvad állománya.
A rezervátum küldetése kettős: a vadlovak megőrzése és a fokozottan védett élőhely ökológiai fenntartása. A nádasokkal, szikes tavakkal és zsombékosokkal mozaikosan váltakozó szikes puszta flóráját évezredekkel ezelőtt is nagytestű legelő patások tartották egyensúlyban, ezért két eredetileg őshonos, de régen eltűnt fajt telepítettek a területre ’97-ben: vadlovakat és rekonstruált őstulkokat. A kitűnő élőhelynek köszönhetően mindkét faj egyedszáma növekedésnek indult, és az állatkertből importált, 22 vadlóból jó 20 év alatt közel 300 lett.
A patások legelésének és taposásának köszönhetően a nádasok megnyíltak, a nyílt vízfelületek azóta védett vízimadaraknak adnak életteret, és a pusztán újra költ a ritka ugartyúk és a túzok.
Bár Pentezugban tenyésztési program zajlik, az állatok párválasztásába nem avatkoznak be, a kancák maguk döntik el, hogy melyik csődör háreméhez csatlakoznak. Az utódok 2-3 évesen hagyják el szülői háremüket, így kerülik el a beltenyésztést. A fiatal kancák ekkor egy új háremhez, a mének pedig egy agglegénycsapathoz csatlakoznak, ahol 6-8 éves korukig készülnek a háremcsődör szerepére. A lovak ösztönös párválasztása olyannyira eredményes, hogy a pentezugi állomány beltenyésztettsége alacsonyabb, mint azon állományoké, ahol a genetikai változatosság alapján, mesterségesen állítják párba az egyedeket.
A pentezugi rezervátum kiváló lehetőséget nyújt a vadlovak megfigyelésére, kutatására, hogy az itt megszerzett tudás birtokában hatékonyabban lehessen őket vadon megőrizni. A lovak életmódja Pentezugban ugyanis közel természetes, mégis rengeteg információt szereznek róluk a szakemberek: a nemzeti park munkatársai születésüktől fogva figyelemmel kísérik az összes egyed sorsát. A vadlovak hozzászoktak a kutatók jelenlétéhez, így megzavarásuk nélkül figyelhető szociális viselkedésük, nyomon követhetőek a háremek és agglegénycsapatok változásai, a ménes vándorlásai. Minden lótól DNS-mintát vesznek, így ismertek a lovak közötti rokoni szálak, és a beltenyésztés csökkentése érdekében egyedeket cserélnek más tenyésztési központokkal. A vadonba visszatelepítendő állatokat is genetikai alapon választják ki az EEP (European Endangered Species Programme) nemzetközi szervezet ajánlása alapján
A hortobágyi ménesnek tehát kulcsszerepe van a Przewalski ló jövőjében: a genetikailag egészséges, kontrollált állományok a biztosítékai ugyanis annak, hogy akkor is fennmaradhasson a faj rendkívül értékes génállománya, ha Mongóliában az orvvadászat és hibridizáció miatt sérülne a vad populáció. Vérfrissítésként már eddig is több egyed jutott el Pentezugból Mongóliába, néhány éve pedig harminc egyed transzportálásával alapító tagjai lettek egy új oroszországi állománynak.
Jelenleg nagyjából 2200 egyede él világszerte, ebből több mint 800 újra élvezi a mongóliai puszta szabadságát, a sikeres visszatelepítésnek köszönhetően. Ám még korántsem mondhatjuk, hogy a faj jövője biztosítva lenne. Ez az egyedszám még mindig nagyon alacsony. Továbbra is rendkívül fontos az életképes, Mongólián kívüli állományok fenntartása, ahol az egyedek biztonságban és gondos genetikai felügyelet mellett szaporodhatnak, mint a hortobágyi Pentezug Vadlórezervátumban.
Kapcsolódó cikkek:
A baglyok védelmében
Hazai természeti értékeink védelme
A National Geographic és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közös vállalása, hogy bemutassa hazánk védett állatfajainak történetét. Cél, hogy a minél többen bepillantást nyerjenek a természetvédelmi munkába, kiemelve azokat az összefogáson alapuló tevékenységeket, melyek eredményeként egy-egy faj fennmaradását sikerült előremozdítani.
Készült az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.
Így segíthetünk most madarainkon
Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év elején elvégezhető, a madarakat segítő lépésekre.
Kedvenceink fenyegetik a pilisi vadmacskákat
A Budakeszi Vadaspark által kihelyezett vadkamerák több házi macskát is megörökítettek.
Spanyolországig jutott a mentett magyar gólya
Téli vándorlásával rekordot is döntött.
Mérget spriccelő skorpióra bukkantak Dél-Amerikában
Akár 36 centiméteres távolságba is képes ellőni mérgét, amellyel támadója szemeit célozza meg.
Megválasztották az Év Vadvirágát
A Magyarországon is őshonos orchidea segítségével egy jelentős problémára szeretnék felhívni a figyelmet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
