Nádasok lakója a barkóscinege
Amikor külföldi madarászok járnák nálunk, főképp Európa nyugati részéről érkezők, a kívánságlistájukon szinte mindig szerepel a barkóscinege. Ha pedig sikerült megpillantani e rejtőzködő madarat, mindig nagy az öröm.
A tóparti kirándulások alkalmával, a vizeket kísérő nádasból, ha egy csilingelő hangot hallunk, akkor barkóscinegékhez (Panurus biarmicus) van szerencsénk. Fahéjszínű színezetük jól elrejti őket, az avas nádasba szinte beleolvadnak. Általában akkor láthatjuk, mikor a csapat felkerekedik és a nádas felett alacsonyan repülve odább száll. A tél folyamán kisebb csapatokban mozognak, együtt tizenöt-húsz madarat is megszámlálhatunk.
Állandó madár, azonban a téli kóborlásuk alkalmával egyes példányok akár ötven-száz kilométert is megtehet. A Balaton nádasait is kedvelik. A hímekre jellemző a lefelé nyúló, vége felé hegyesedő fekete barkó, a tojóknak nincs barkójuk. Népi elnevezése a szakállas cinege, a Velencei-tó területén a nádi cinege elnevezéssel még napjainkban is találkozhatunk. A barkóscinegék a timáliafélékhez tartoznak, nem rokona az igazi cinegéknek.
Kíváncsi természetű madarak, ha egy helyben megállunk ott, ahol sikerült megpillantani őket, rendszerint felkúsznak a nádszálakon és a nádbugán ülve, vizsgálódva tekintenek ránk. Tápláléka ízeltlábúakból áll, télen elsősorban a nád és gyékény magjait fogyasztják kisebb mértékben pedig különböző lágyszárú növények magvait. Télen a gyomra a magtáplálékokhoz átalakul, a gyomorfala megvastagszik. Ilyenkor gyakran fogyaszt apró köveket is, amelyet a szervezete a tavasz érkeztével kiválaszt. A kemény, hosszan tartó telek a barkóscinegék állományait megtizedelik. Hazánk nádasaiban még jelentős állományai élnek, a Nyugati-Európai országokban már ritkaságnak számít. Természetvédelmi eszmei értéke 50 000 forint.
Igen lassan áll helyre a füves térségek természetes állapota
Ha egy füves területet valamilyen módon átalakítunk, befolyásoljuk annak természetes állapotát, akkor a kényes egyensúlya felborul, és csak hosszú évtizedek után áll helyre.
Őserdőt irtanak egy nemzetközi klímacsúcs miatt
A brazíliai Belém városa ad otthont 2025 novemberében a COP30 klímacsúcsnak, a felkészülések része egy 13 kilométeres, négysávos út megépítése, amelyhez ki kellett vágni az őserdőt.
Ifjú kócsagőröket keresnek a hazai nemzeti parkok
A programra 18 és 24 év közötti természetrajongók jelentkezését várják.
Sorra térnek haza védett madárfajaink
A tavasz beköszöntével már fehér gólyák és búbosbankák is feltűntek az Alföldön.
Új részletek derültek ki a hazánkban is élő kannibál kígyóról
A rézsikló ügyes ragadozó, amely akár más kígyófajokat is képes levadászni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
