Javában tart a költési szezon a madárvilágban
A tavasz kezdetét jelzik a virágzó bokrok és fák, valamint a fészket építő madarak. A nyár kezdetét a szorgoskodó eleséget hordó madárszülők!
A szaporodási ösztönük vezérlik őket. A hosszú vándorút után a hazánkba érkező madarak, megérkezésük után hamar költeni kezdenek. A hímek énekléssel csalogatják magukhoz a tojókat és a riválisoknak jelzik a költőterületük határvonalát. A párok kialakulása után elkezdődik a fészeképítés, a felcseperedő utódok leendő otthona. Különböző poszáta fajoknál előfordul, hogy az udvarlás rituáléját képezi egy bizonyos „bemutató fészek” építése. A tojó ha nem találja megfelelőnek ezt a fészket, tovább áll és egy másik hímet választ magának.
A fészek formája, nagysága, anyaga jellemző az adott fajra. A rigók a bokrok és fák ágvillájába építik fészkeiket. Az énekes rigó a fészek belsejét, gondosan sárral béleli ki. Az így elkészült fészek egy igazi mestermű, olyan tökéletes félkör alakban sarazzák a fészküket, mintha előtte egy matematikus számolta volna ki ennek az ívét. A sarat a nyálukkal keverik össze és aprólékos munkával két hétig készítik.
Aki kirándulás alkalmával a patakok, folyópartokat kísérő fűzfákon látott már egy gömbölyded formájú fészket, amelynek a felső részén egy cső alakú bejárónyílás található, biztos elcsodálkozott e nagyszerű építményen – a függőcinege fészkén. Madarunk a nád bugájából készíti a fészkét. Ha egy képzeletbeli rangsort állítanánk fel, biztos dobogós lenne a madárvilág fészeképítői között. Régebben a szegény emberek a hideg téli napokon kapcaként használták a régi függőcinege fészkeket, amelyet csizmájukba tettek, hiszen nagyon melegen tartotta a lábat.
Vannak madárfajok amelyek csak egyszerű fészket építenek, sőt néhány faj még fészket se rak, a puszta földre egy kis mélyedést kapar és abba helyezi el a tojásait. Ilyen a hazánkban már nagyon megritkult ugartyúk, amely az alföldi szikes puszták költőfaja. Korábban a dunántúli kopárosokon is költött, innen napjainkra sajnos teljesen eltűnt. A tojásainak a színe a környezetére hasonlít, így a ragadozók elöl rejtve marad. A baglyok szintén a templomtornyok zugaiban a puszta talajra egy kis mélyedésbe rakják le hófehér tojásaikat. A sötétben és odúban költő madárfajok tojásainak a színezete fehér, mert így a madár könnyebben észreveszi az üreg mélyén.
A partimadarak családjába tartozó bíbic a földre rakja tojásait, csak egy kis mélyedést kapar, néha pedig növényi háncsokkal béleli a költőüreget. A tojások színe szinte tökéletesen beleolvad a környezetébe. A nedves réten csak akkor pillantja meg az ember mikor közvetlen felette áll. Szüksége is van erre a rejtőszínre, mert a ragadozók gyakran portyáznak a réteken, ekkor a bíbic szárnyaszegettnek tetteti magát és így csalja el a betolakodót a fészke közeléből.
Az énekesmadarak minden évben új fészket építenek, a nagy testű fajok és a ragadozómadarak éveken át használják ugyanazt a fészket. A fehér gólyánál megfigyelhető, hogy minden évben a meglévő fészkét tatarozza, így az évek során a hatalmas építmény súlya akár több mázsányi is lehet.
Könnyen segíthetünk madarainkon, ha a kertünkben élő sövényt ültetünk amely kiváló búvó és költőhelyet jelent számukra. Ha az ágakat úgy metsszük meg, hogy egy ágvillát képezünk vele, akkor fészkelésre alkalmassá tesszük számukra. Mesterséges fészekodúk kihelyezésével a cinegéket a lakhelyünk közelébe csalogatjuk. Énekükkel meghálálják nekünk, valamint a kiskert szorgos rovar pusztítóivá válnak.
Így vezet összeomláshoz a tavak egyre melegedő vize
Az egyre melegedő vizek élővilága közismerten megsínyli a magasabb hőmérsékletet, a problémák pedig a táplálkozási lánc alján, a planktonban kezdődnek.
Ez az egyetlen kenguru, amely nem ugrál
A tudósok szerint ez az erszényes segíthet megfejteni, miért ugrálnak a kenguruk.
Párt talált magának a börzsönyi vadmacska
A nemzeti park dolgozói abban reménykednek, hogy a két állat hamarosan utódokat hoz világra.
Igen lassan áll helyre a füves térségek természetes állapota
Ha egy füves területet valamilyen módon átalakítunk, befolyásoljuk annak természetes állapotát, akkor a kényes egyensúlya felborul, és csak hosszú évtizedek után áll helyre.
Őserdőt irtanak egy nemzetközi klímacsúcs miatt
A brazíliai Belém városa ad otthont 2025 novemberében a COP30 klímacsúcsnak, a felkészülések része egy 13 kilométeres, négysávos út megépítése, amelyhez ki kellett vágni az őserdőt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
