A kihalás széléről sikerült megmenteni a rákosi viperát
Európa legveszélyeztetettebb mérgeskígyójának egyetlen élőhelye a Kárpát-medencében található. Ha innen eltűnik a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), egy fajjal kevesebb lesz a Földön. Hogy ez ne következhessen be, természetvédelmi szakemberek és a hazai nemzeti parkok munkatársai dolgoznak együtt a faj megmentéséért.
A jelenlegi hazai populáció Magyarország csupán két területén, a Kiskunságban és a Hanságban él. 1992-re olyan kevés egyedről tudtak a természetvédelmi szakemberek, hogy a fajt kipusztultnak tekintették.
Ez a maximum 60 centiméterre megnövő, félénk hüllő rejtőzködő életet él. Kedvelt élőhelyei a zsombékos szerkezetű, változatos, akár időszakosan vízborította gyepes területek. Az ilyen típusú élőhelyek mérete azonban a 20. század elejétől fokozatosan zsugorodott, mivel ekkor kezdődött az Alföldön a mocsaras területek lecsapolása, erdők telepítése és a gyepterületek felszántása. A megmaradt legelőkön a kézi kaszálást felváltotta a gépi betakarítás, mely megszüntette az élőhelyek strukturális változatosságát, a biztonságos takarást nyújtó fűcsomókat és zsombékokat. A géppel történő kaszálás a felszínen tartózkodó állatok nagy részét elpusztítja, továbbá nagy veszély, hogy az így kezelt területeken a könnyű táplálék reményében megjelennek a ragadozók, akiknek a búvóhely nélkül maradt rákosi vipera is könnyű zsákmányt jelent.
A veszélyeket felismerve 1993-ban Péchy Tamás vezetésével indult el a fajmegőrzési program a Kiskunságban. Egyetemisták, diákok segítettek a terület felmérésben, felkutatták a meglévő rákosivipera-állományokat és -élőhelyeket.
Pár év múlva a lelkes csapat elnyerte az Európai Unió LIFE Nature alapjának támogatását, melynek összegéből és a hozzá kapcsolódó állami támogatásból elindulhatott a Rákosivipera-védelmi Központ építése Kunpeszér és Kunadacs határán. Az elkészült épületegyüttesben 2004-ben tíz, különböző élőhelyekről befogott egyeddel megkezdődött a faj zárttéri tenyésztése. Ezzel párhuzamosan a Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a program által kidolgozott kezelési irányelveknek megfelelően hozzáláttak az élőhelyek helyreállításához.
A rákosi vipera tenyésztési program indulása óta 3250 kígyó látta meg a napvilágot a Viperaközpontban, 2010 óta pedig már több mint 500 példányt sikerült szabadon engedni a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park védett és fokozottan védett gyepterületeire.
A központban született viperák szabadföldi terráriumokban nevelkednek, ahol a telet mesterséges, föld alatti üregekben töltik. A rendszeres táplálékforrást a Fővárosi Állat- és Növénykertben létrehozott exkluzív tücsöktenyészet biztosítja számukra, valamint az Állatkert állatorvosai gondoskodnak a hüllők egészségéről is.
Tavasszal az egyéves viperákat ötös csoportokban, ivaronként különválasztva helyezik el a szabadtéri terráriumokban. Három-négy éves korukban, amikor ivaréretté válnak, megtörténik az egyes egyedek szaporításra való kiválasztása. A megfelelő méretű, tömegű, egészségi állapotú, tenyésztésre alkalmasnak ítélt viperákat párba állítják, illetve szabadon engedik a természetbe – genetikus kutatók és természetvédelmi szakemberek együttes döntése alapján.
A rákosi vipera fennmaradásához elsősorban megfelelő élőhelyekre van szükség, ahol a szarvasmarhákal és juhokkal történő szakaszos legeltetés, a szükséges kaszálás megfelelő időzítése, az idegenhonos inváziós növényfajok irtása mind a rákosi vipera és a vele egy élőhelyen előforduló védett és fokozottan védett állat- és növényfajok érdekét szolgálják. Mivel ezeken a területeken csak a gazdálkodókkal együttműködve lehet sikereket elérni, az itt végzett munkákat a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságoknál dolgozó természetvédelmi szakemberek felügyelik.
A nemzeti parkokkal együttműködve, a faj megőrzésének érdekében végzett magas színvonalú munkát az Európai Bizottság is elismerte azzal, hogy a rákosi vipera védelmi projektet két alkalommal is (2009-ben és 2015-ben) Európa legsikeresebb természetvédelmi programjai közé választotta és Best of the Best, azaz Legjobb a legjobbak között díjjal jutalmazta.
A rákosi vipera védelmének célja a faj hosszútávú megőrzése és fennmaradása, valamint az élőhelyek megóvása mellett az ismeretterjesztés, a nagyközönség figyelmének felhívása a biológiai sokféleség fontosságára és ezen belül e faj természetben betöltött szerepére.
2019-ben, a rákosi vipera védelmének történetében harmadszor sikerült az Európai Unió támogatását elnyerni és segítségével folytatni az immár 25 éve tartó szakmai alapokon nyugvó fajmegőrzési munkát. Már a faj leírásakor említésre került, hogy a rákosi vipera nem tud alkalmazkodni az ember környezetátalakító tájhasználatához, mégis csak 1974-ben nyilvánították védetté, majd 1988-ban fokozott védelmet kapott, és végül 1992-ben természetvédelmi értékét a legmagasabb, egymillió forintos kategóriába emelték. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján veszélyeztetettként szerepel, az Európai Unió pedig a közösségi jelentőségű fajok közé sorolja.
A baglyok védelmében
Hazai természeti értékeink védelme
A vadlovak birodalma: Pentezug
A National Geographic és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közös vállalása, hogy bemutassa hazánk védett állatfajainak történetét. Cél, hogy a minél többen bepillantást nyerjenek a természetvédelmi munkába, kiemelve azokat az összefogáson alapuló tevékenységeket, melyek eredményeként egy-egy faj fennmaradását sikerült előremozdítani.
Készült az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.
25 éve nem látott állat tűnt fel Tatán
Magyarországon ezelőtt csupán egyszer látták a fajt.
Így segíthetünk most madarainkon
Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év elején elvégezhető, a madarakat segítő lépésekre.
Kedvenceink fenyegetik a pilisi vadmacskákat
A Budakeszi Vadaspark által kihelyezett vadkamerák több házi macskát is megörökítettek.
Spanyolországig jutott a mentett magyar gólya
Téli vándorlásával rekordot is döntött.
Mérget spriccelő skorpióra bukkantak Dél-Amerikában
Akár 36 centiméteres távolságba is képes ellőni mérgét, amellyel támadója szemeit célozza meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
