A hódok és a rozsomákok nyernek az útépítéssel

A legtöbb esetben az emberi ipari tevékenység az élővilágra negatív hatással van, az élőhelyek átalakítását megszenvedik az élőlények, de egy új kanadai kutatásból úgy tűnik, ez nem minden átalakításra igaz. Az Albertai Egyetem vezetésével készült tanulmány a Journal of Environmental Management szakfolyóiratban látott napvilágot.

Számos esetben a nagyszabású építkezések, mint pl. az útépítések során a sík terep kialakításához, terep kiegyenlítéséhez szükség van egy kis plusz anyagra, s ezt legkönnyebben az építési terület mellől egyszerűen csak kiássák. Az így keletkező anyaggödröket, vagy régiesebb, ismertebb nevükön kubikgödröket egy idő után megtölti a csapadékvíz, és egy kis mesterséges tavacska születik. A kanadai kutatócsoport e mesterséges tavacskákat vizsgálta meg, arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatásuk van a természetes élővilágra a helyi útépítések során murva, föld vagy homok kinyerésére használt gödröknek. Az eredményeik alapján, amint a gödrök környezetét újra benövik a növények, a hódok számára ideális élőhely születik, s a hódokra vadászó rozsomákok is csak nyernek az ilyen tájátalakításon. Azon a kb. 2000 négyzetkilométeres észak-albertai területen, amelyet felmértek, 1455 kubikgödör volt, s ezek a becslések szerint 1000-1500 hód számára biztosítanak megfelelő életfeltételeket. Alberta erdőségeiben összesen 65 ezer ilyen anyaggödör található, s ezzel jelentősen megnőhet a terület hódállománya, a hódok pedig zsákmányként szolgálnak a sarkvidék ragadozói, mint pl. a rozsomák számára.

Hódvár egy kanadai tavon

Forrás: Wikipedia

„Az ilyen kubikgödrök számtalan vadállat számára javítják az életfeltételeket Alberta északi részének lápos vidékein” – mondta Mark Boyce, a tanulmány egyik szerzője, aki az Albertai Természetvédők Szövetsége képviseletében az Albertai Egyetem Hal- és Vadvédelmi kutatólaborját vezeti. „A mély víz és a közeli növényborítás kiváló feltételeket teremt a hódoknak, s amikor a hódok elszaporodnak, akkor a rozsomákok is jól járnak. A rozsomák nemcsak vadászik a hódra, hanem annak várát saját céljaira, utódai felneveléséhez szükséges vacokként is használja.”

Azt is elmondta Boyce, hogy az ipari beruházásoknak komplex hatásuk van az élővilágra. „Jelen esetben az ipari tevékenység megnövelte a hód élőhelyét, s ezzel az ikonikus vadállatunk, a rozsomák számára is új lehetőségeket hozott létre.”

A felmérések során igen jelentős segítséget kapott a kutatócsoport az őslakosoktól. Matthew Scrafford doktorandusz kutató, aki a vizsgálatok alatt tartotta a kapcsolatot a Dene Tha’ őslakos csoporttal, elmondta: „A legfontosabb partnereink az őslakosok voltak. Számos fiatal nagyon lelkesen vett részt a munkában, a hódcsapdázásban alapvető volt a munkájuk, és más módon is támogatták a kutatásunkat.”

A felmérés arra is jó volt, hogy kiderítsék, milyen feltételek mellett költözik be egy kubikgödörbe a hód, hisz sok helyen nemkívánatos a jelenléte, mert pl. a várépítése vagy a vizeket elterelni képes munkája pont az infrastruktúrát károsítja s balesetveszélyt teremt azzal, hogy átvezeti az árvizet az utakra. Az ilyen területeken könnyen megszüntethető az állatnak kedvező terep, ha pl. nem engedik a kubikgödör közvetlen környezetét beerdősödni.