Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Természet

Őslakosok segítenek megóvni a szellem-medvéket

National Geographic Magyarország

Kanada nyugati partjának erdőségeiben, kis területen élnek a fehér bundájú szellem-medvék, amelyek egy feketemedve alfaját képviselnek.

Szellem-medve, avagy kermode-baribál.
Forrás: Wikipedia

Magyarul a rendkívül fantáziátlan kermode-baribál nevet kapta a feketemedve alfajának (Ursus americanus kermodei ) számító fehéres bundájú, a köznyelvben csak szellem-medvének hívott állat. A mindössze Brit Columbia erdőségeiben honos, rendkívül ritka medve a helyi őslakosság számára különleges kulturális jelentőséggel bír, ennek köszönhetően sikerült eltitkolni a medvék létezését is a 19. századi prémvadászat időszakában. Ma már Brit Columbia állam hivatalos szimbóluma az állat.

A medve egy recesszív gén miatt lehet csak fehér bundájú (ez nem albínó, nem is teljesen fehér, inkább egészen halvány vöröses fehér), ez azt jelenti, hogy csupán akkor születik fehér bocsa egy feketemedve párnak, ha mind az apa, mind az anya hordozza ezt a gént.

Egy kanadai kutatócsoport, amelyet őslakos származású szakemberek vezettek, e különleges medvék genetikai titkait tárta fel, s ehhez a vadonban begyűjtött medveszőr-szálakat használtak fel, az eredmények pedig a British Ecological Society szakfolyóiratában, az Ecological Solutions and Evidenceben  jelentek meg. Az alfaj megőrzésének céljához nemcsak e különleges medvék többitől eltérő viselkedése és életmódja, hanem a genetikai alapok is hozzájárulnak, így ezek ismerete is létfontosságú.

Tájkép a Nagy Medve Esőerdő területéről, Brit-Columbia partvidékén.
Forrás: Wikipedia

 

A szellem-medvék, ahogy az indiánok elnevezték őket, mintegy 6500 négyzetkilométernyi területen honosak csupán, és az étrendjükben a többi medvéhez képest nagyobb részt képviselnek a lazacok. A fehér bundás alfaj létszáma a becslések szerint 100-500 egyed lehet, ezzel a világ egyik legritkább állata is, az élőhelye központi régiójában 43 százalék az arányuk az össz feketemedve (baribál) közt. A Nagy Medve Esőerdőnek hívott (amely a kevés mérsékelt övi esőerdők legnagyobbika a világon) területen élő őslakosok, akik hosszú ideje óvják ezeket a számukra kulturális jelentőségű állatokat, arra voltak kíváncsiak, hogy voltaképp mennyire elterjedt ez a génváltozat, melynek a szellem-medvék a világos bundájukat köszönhetik. A Kitasoo nép legendája szerint a trükkös Holló minden tizedik medve színét fehérré varázsolta a Princess Royal-szigeten, hogy a segítségükkel arra emlékeztesse a világot, milyen zord viszonyokat kellett kiállni a jégkorszak alatt. Az utolsó eljegesedés itt 11 ezer éve ért véget, a jelenkori felmérés szerint a baribálok több mint 17 százaléka fehér ezen a szigeten. A kulturális jelentőségén túl a medve alfaj megélhetési forrást is jelent az erdei vezetők számára, akik kalauzolják a turistákat a Nagy Medve Esőerdőben. Épp ezért az őslakosoknak számos érdekük is fűződik a szellem-medve megóvásához.

A szellem-medve nem hófehér, hanem enyhén vöröses, fahéjszínű végűek a szőrszálai,
Forrás: Wikipedia

 

2012-17 között végeztek terepi gyűjtéseket, összesen 175 helyszínen, ahol a medvék számára vonzó, lazac illatú oldattal csalogatták a „fésűk” közelébe az állatokat. A medve csak úgy tudott közel férkőzni az illatos oldathoz, hogy közben hozzádörzsölődött a kihelyezett szőrgyűjtő huzalhoz, amelynek a kis kiálló „tüskéi” így a bundájukat átfésülve a kilazult szőrszálakat megfogták. Ez a módszer régóta bevált sokféle medve vizsgálatában. A szőrmintákat 10-14 naponta szedték össze a kutatók, majd laboratóriumi vizsgálatok következtek. Ezek során nemcsak a medve faját állapították meg a genetikai jelekből, hanem az adott egyed nemét is, majd a baribál-szőrök mintái közt megkeresték a szőrszínt meghatározó MC1R génváltozatokat, különös tekintettel a szellem-medvék fehérségét adó G jelű változatra.

A G génváltozat elterjedése (színezve), míg a védett területek az átlósan satírozottak. Látható, hogy sok eltérés van a két terület közt!
Forrás: Ecological Solutions and Evidence

 

A különböző szigeteken eltérő arányban volt jelen a G génváltozat, és nemcsak a szigetek közt volt eltérés, hanem a fehér medvék korábban ismert előfordulási arányához képest is. Kiderült, hogy az egész régióra nézve ritkább a G génváltozat előfordulása, mint vélték, ráadásul az éppen e faj miatt védett területeken kívülre esett az a „forrópont”, ahol a kérdéses gén a leggyakoribb volt, vagyis, ahol a legnagyobb esély is van az alfaj megmaradására. Nem találták meg a mintavételezési módszerrel az 5 év során azokat a szellem-medvéket, amelyekről az őslakosok beszámoltak több helyszínen is. A korábbi felmérésekhez képest most feltárt alacsonyabb jelenlétet a kutatók azzal magyarázzák, hogy az ezelőtti vizsgálatok a nagy lazacos folyók mentén születtek csupán, ahova az alfaj az étrend-preferenciája miatt gyakrabban látogatott el. Emellett a fehér változat gyakorisága természetesen csökkenhetett is az előző vizsgálat óta eltelt 2 évtized alatt.
Azt is kimutatták, hogy a fehér medveváltozatban bővelkedő szigetek medvéi nem keverednek a szárazföld vagy más szigetek medvéivel, így különösen fontos gócpontok lehetnek e helyek az alfaj védelme szempontjából.

A felmérés legfontosabb eredménye az elterjedés pontosítása, s ezzel talán sikerül megelőzni az érintett területek erdőirtásait, útépítéseit, amelyek ellen az őslakos csoportok és önkormányzatok egyébként is küzdenek. Mindennemű építkezés és zavarás átalakítja az ökoszisztémát és csökkenti a biodiverzitást az eddig érintetlen erdőségekben.

Hozzászólások

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

Felfújható dingóriasztók

Felfújható dingóriasztók

Az emberszerű figurákat leginkább üzletek előtti figyelemfelkeltőként ismerhetjük, nemrégiben azonban új értelmet nyert a létük.

Mesebeli palota

Mesebeli palota

Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket