A belugák szociális viszonyai

A  Florida Atlantic University által vezetett csapat minden korábbinál átfogóbb, genetikai elemzések és helyszíni megfigyelések  adatait összevetve mérte fel a belugák társas kapcsolatait. A szakértők a sarkvidék tíz régiójában élő populációt tanulmányoztak.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy az igen szociális fajnál több más rokonához hasonlóan a társas szerveződés a nőstények körül, főként származási alapon zajlik. A friss eredmények ugyanakkor mást mutatnak: úgy tűnik, a példányok nemcsak a közeli családtagokkal, hanem a távolabbi rokonokkal, illetve a genetikailag kevéssé kötődő példányokkal is aktív kapcsolatban állnak. Greg O’Corry-Crowe, a csapat vezetője bízik benne, hogy eredményeik segíthetnek megérteni, hogy egyes fajok miért társasok, hogyan tanulnak egymástól az egyedek, illetve hogyan alakulnak ki az állati kultúrák.

A kutatók szerint a belugák különböző típusú csoportokat, például anya-borja kettősöket, illetve csak kifejlett hímekből álló csordákat alkotnak. Ezek minden vizsgált populációnál megtalálhatóak. A meglepetés az volt a szakértők számára, hogy a társas érintkezések nem csak származás alapján történnek. A belugák csoportjai az egyedszámot, az életkort és a nemek arányát tekintve is rendkívül vegyesek lehetnek. Az elemzés felfedte, hogy bár az egy csordában mozgó állatok mitokondriális DNS-e megegyezik, mégsem beszélhetünk közeli rokonokról.

A csapat úgy véli, hogy eredményeik akár a faj védelmében is fontos szerepet kaphatnak. A társas szerveződés nagyban hozzájárulhat egy élőlény rugalmasságához, az átalakuló bolygón rendkívül fontos annak megértése, hogy az adott faj csoportjai miként jönnek létre.