A belugák szociális viszonyai
Egy átfogó vizsgálatban a szakértők arra jutottak, hogy a belugák a családi kapcsolatokon túl is alakítanak ki szociális viszonyokat.
A Florida Atlantic University által vezetett csapat minden korábbinál átfogóbb, genetikai elemzések és helyszíni megfigyelések adatait összevetve mérte fel a belugák társas kapcsolatait. A szakértők a sarkvidék tíz régiójában élő populációt tanulmányoztak.
A kutatók korábban úgy vélték, hogy az igen szociális fajnál több más rokonához hasonlóan a társas szerveződés a nőstények körül, főként származási alapon zajlik. A friss eredmények ugyanakkor mást mutatnak: úgy tűnik, a példányok nemcsak a közeli családtagokkal, hanem a távolabbi rokonokkal, illetve a genetikailag kevéssé kötődő példányokkal is aktív kapcsolatban állnak. Greg O’Corry-Crowe, a csapat vezetője bízik benne, hogy eredményeik segíthetnek megérteni, hogy egyes fajok miért társasok, hogyan tanulnak egymástól az egyedek, illetve hogyan alakulnak ki az állati kultúrák.
A kutatók szerint a belugák különböző típusú csoportokat, például anya-borja kettősöket, illetve csak kifejlett hímekből álló csordákat alkotnak. Ezek minden vizsgált populációnál megtalálhatóak. A meglepetés az volt a szakértők számára, hogy a társas érintkezések nem csak származás alapján történnek. A belugák csoportjai az egyedszámot, az életkort és a nemek arányát tekintve is rendkívül vegyesek lehetnek. Az elemzés felfedte, hogy bár az egy csordában mozgó állatok mitokondriális DNS-e megegyezik, mégsem beszélhetünk közeli rokonokról.
A csapat úgy véli, hogy eredményeik akár a faj védelmében is fontos szerepet kaphatnak. A társas szerveződés nagyban hozzájárulhat egy élőlény rugalmasságához, az átalakuló bolygón rendkívül fontos annak megértése, hogy az adott faj csoportjai miként jönnek létre.
Bársonyatkák, a szinte láthatatlan segítők
Alapos megfigyelés (és jó látás, vagy egy jó nagyító) révén gyakran vehetünk észre ízeltlábúakon egészen apró piros pontocskákat, amelyekről ránézésre se nehéz megállapítani, hogy nem az adott állat részei. Ezek olyan élősködő atkák, amelyek az adott rovar vagy pók testnedveit szívogatják. Az apróságok általában valamilyen bársonyatka (más néven bíboratka) fiatal egyedei, úgynevezett nimfák. Ha sikerül olyan nagyításban megfigyelni őket, hogy a lábaikat megszámláljuk, akkor ez alapján el tudjuk dönteni egy atkáról, hogy felnőtt egyed vagy nimfa van-e előttünk: a kifejlett állat 8 lábbal rendelkezik, a fiataloknak viszont csak 6 jutott.
Szarvasbőgés és az őszi látnivalók a börzsönyi kéken
A szarvasok párzási időszaka a Börzsönyben később kezdődik, és tovább is tart, mint Gemencen. Kisinócon volt szerencsénk megfigyelni őket, és számos az Országos Kéktúra útvonalát övező érdekességet.
Így találja meg a hó alatt a zsákmányát a bagoly
A szakállas bagoly (Strix nebulosa) az északi félteke sarkvidék körüli területein elterjedt, igen nagy termetű bagolyfaj, amely képes a hó alatt megbúvó zsákmányt is észrevenni és elfogni.
Budapesti hajdani növényritkaságok
Fővárosunkban és környékét már a 1700-as évek közepén is neves botanikusok kutattak, gyűjtöttek, így például Winterl Jakab (1739-1809), és Sadler József (1791-1849).
Öngyógyító túzok?
Egy spanyol kutatócsoport a túzok (Otis tarda) által használt egyes növényeket vizsgált meg, az eredmények a Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban jelentek meg, amelyeket a kiadóvállalat híroldala ismertetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
