A Déli-sark fényei július közepén
A világűrből és a Földről is fotózták az antarktiszi sarki fényeket.
Az Antarktiszon jelenleg tél van, így azok, akik a hosszú sötétséget a déli kontinensen töltik, ilyenkor sokat nézhetik az éjszakai égboltot is. A sarkvidékek éjszakáiban pedig gyakori vendég a sarki fény, az égbolton fel-felvillanó fátyolként lobogó sávjainak szépségét nem lehet megunni.
2020. július 14-én a Suomi NPP műhold VIRS nevű infravörösben és látható fényben is érzékelő műszere örökítette meg a sarki fény sávját a déli kontinens közelében, számolt be az Earth Observatory.
Bár a déli sarkvidéken semmivel sem ritkább a sarki fény, mint az északin, a két helyszín közt óriási különbséget jelent az, hogy mennyien laknak a sarki fény övezetében. Az Antarktika lakossága, főként a téli időszakban rendkívül alacsony, átlagosan 1000 fő tölti a telet a déli kontinens 37, egész évben működő kutatóbázisán (sok bázist télre bezárnak, és csak nyáron utaznak oda a kutatók). Így tehát jóval kevesebben örökítik meg a jelenséget, és még kevesebben küldik szét felvételeiket a világba.
Néhány kivételes felvételt azonban, általában az adott kutatóbázist üzemeltető ország illetékes tudományos szervezetén keresztül mégis közzé tesznek. Ilyen volt az új-zélandi antarktiszi program munkatársa, Luke Keehan által készített panorámafotó, amelyen a Ross-szigeten lévő Scott Kutatóbázisról látható a csodás jelenség. Ezzel egy időben a Déli-sark Ice Cube Neutrínó Obszervatórium munkatársai is megcsodálhatták ugyanezt a fantasztikus sarki fényt (lásd: nyitóképünkön).
Fire in the sky above SPT from Robert Schwarz on Vimeo.
Az elmúlt hetekben nem ez volt az első alkalom, hogy színpompás sarki fények ragyogták be a téli éjszaka égboltját a sarkon, és a korábbi évek során is rengeteg gyönyörű felvételt készítettek az ott szolgálatot teljesítő szakemberek a szabad idejükben. Ez különösen a kamerák számára jelent igen nagy kihívást, mivel a rendkívüli hideg ellen védeni kell őket, -60 Celsius-fokban könnyen felmondják a szolgálatot az eszközök. A fenti timelapse videót készítő Robert Schwarz asztrofizikus 14 éven át töltötte a telet (ebben világrekorder) a Scott-Amundsen Déli Sarki kutatóbázis rádiócsillagászati obszervatóriumában, és saját fejlesztésű fűtő berendezéssel segítette a kameráját.
Heteket csúszhat a beporzók aktivitása az ember miatt
Úgy tűnik, az emberi tevékenység nemcsak azt határozza meg, hol lehetnek aktívak a beporzók, hanem azt is, hogy mikor.
Macskatartók segítségét kérik a magyar kutatók
A kijáró macskák számos állatfajt képesek elejteni, a szakértők most szeretnék jobban megérteni a kedvencek vadászatát.
Burkina Fasóban került meg egy Magyarországon gyűrűzött madár
Először azonosítottak Magyarországon gyűrűzött madarat Burkina Fasóban, a példány egyben az első hazai jelölt billegetőcankó, amely Afrikában került meg.
Ez az állat több homokot mozgat, mint az összes többi együttvéve
Az aprócska tengerparti szöcskerák olyan hatalmas mennyiségben mozgatja át a föveny homokját, mint semelyik másik állat, de lokálisan még a folyók munkáját is felülmúlja.
Új kutatás írja át a denevérek evolúcióját
A denevérek alaposabb megértése már csak azért is fontos, mert képesek ránk nézve veszélyes kórokozókat hordozni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
