Különös módon találtak rá a császárpingvinek új kolóniájára
A műholdas felvételek segítségével a szakértők eddig ismeretlen költőhelyeket találtak az Antarktiszon.
A területeket a madarak ürüléke alapján azonosították, a guanó ugyanis megfestette a tengeri jeget – számol be a BBC. A szakértők a felfedezés tükrében úgy vélik, a császárpingvinek populációja a vártnál 5-10 százalékkal nagyobb lehet, és mintegy 278 500 egyedet számlálhat.
A Brit Antarktiszi Kutatóprogram (BAS) az EU-s Sentinel-2 műhold adatait elemezte, az infravörös képeken nyolc új költőhelyet észleltek, és igazolni tudták három korábban feltételezett költőhely létezését is. Ezzel 50-ről 61-re nőtt az ismert területek száma.
A műholdas képeken lehetetlen egyesével megszámolni az állatokat, a BAS csapatának azonban a csoportosulások alapján sikerült becslést adnia a példányok számáról. Peter Fretwell, a szervezet távérzékelési szakértője szerint a felfedezés igen jó hír, a most azonosított költőhelyeket azonban nagyban fenyegeti a környezeti átalakulás.
A faj számára rendkívül fontos a tengeri jég, a klímaváltozás ezért igen súlyosan érinti az élőlényeket – egyes becslések alapján 2100-ra a jelenlegi populáció a felére csökkenhet. A császárpingvinek szaporodásához lapos és alacsony, a jéghegyekhez vagy a kontinenshez kapcsolódó jégtáblákra van szükség, az ilyen tengeri jég 8-9 hónapon át érintetlen szezonális jégből tud kialakulni. A probléma az, hogy a globális felmelegedés miatt egyre később fog megjelenni, illetve egyre korábban fog eltűnni a szezonális tengeri jég.
A folyamat miatt a szakértők 2019-ben indítványozták, hogy módosítsák a császárpingvinek természetvédelmi státuszát. A faj jelenleg mérsékelten veszélyeztetettként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, a kutatók szerint ugyanakkor a sebezhető besorolás pontosabb lenne.
Ezek a rovarok igazi öngyilkos merénylők
A termeszek egy különleges enzim segítségével mintegy felrobbantják magukat az ellenségeik közt.
Nem csak a trópusokon láthatunk orchideákat
Csak Magyarországon mintegy hatvan orchideafaj őshonos.
Kiderült, hogyan válhattak sikeressé a szilás cetek
Egy ausztrál kutatócsoport genetikai adatok alapján rekonstruálta a szilás cetek evolúcióját.
Sikerrel segítik emberi nevelőik a tarvarjú vándorlását
A tarvarjú súlyosan veszélyeztetett madár, a faj megmentésének része az is, hogy felnevelik és vándorolni tanítják a fiatal madarakat.
Eszközhasználó lehet a hosszúszárnyú bálna
E fajról ismert, hogy úgynevezett buborékhálókat készít azzal a céllal, hogy a zsákmányait összeterelve felfalhassa azokat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
