Új-Guinea a világ növényekben leggazdagabb szigete

Új-Guinea a világ legjobb állapotban megőrzött természetes ökoszisztémája, azonban eddig nem volt alkalom részletes katalógust készíteni a sziget edényes növényeiről. Egy igen nagy, 19 ország 56 intézményéből verbuvált, 99 fős, a Zürichi Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport vállalta magára ezt a nemes feladatot, és a különféle növények szakértői segítségével közel 14 ezer növényfajt regisztráltak, a kutatásról a Nature folyóirat számolt be.
A sziget rendkívül sokszínű és tagolt felszíne alapvető fontosságú abban, hogy a rajta megélő flóra is különleges lehessen. Megtalálható itt a síkvidéki dzsungelektől a hegytetők gyepjéig rengeteg különféle, a magas hegyek által gyakran egymástól elzárt ökoszisztéma, és ennek köszönhetően régóta ismert volt a botanikusok körében a sziget rendkívüli volta. A 17. századtól kezdődően itt gyűjtött növények ezreinek rendszerbe állítása, katalogizálása folyamatosan zajlott, ám, mivel számtalan kutató egymástól függetlenül végezte ezt a munkát, nem derült ki, hogy voltaképp hány növényfaj is élhet a szigeten.

Ez a „fa” egy banánfaj, a Musa ingens, amely kizárólag Új-Guineában él. Ez a növény a világ legmagasabbra növekvő lágyszárúja. 15 méter magasságot is elérhet, és a törzsének kerülete meghaladhatja a 2 métert.

Forrás: University of Zürich/ Rodrigo Cámara-Leret

„A kutatómunka összehangolásával az utolsó nagy fehér folt tűnt el a botanika térképeiről, a nemrégiben hasonló katalogizáláson átesett Amazónia után a második legnagyobb, eddig ismeretlen területet derítették fel” – mondta Rodrigo Cámara-Leret, a Zürichi Egyetem szakembere, a kutatócsoport vezetője.

A kutatók 13 634 igazoltan eltérő fajba tartozó új-guineai növényt tudtak azonosítani abból, a korábban különféle kutatók által felsorolt, és herbáriumokban elhelyezett kb. 700 ezer növénypéldány tömegéből, amely kb. 25 ezer korábbi fajnévvel került be az eddigi egyedi katalógusokba. A pontosításhoz fajonként ellenőrizni kellett azt, hogy valóban egyedi fajról van-e szó, vagy egy már katalogizált faj másik elnevezéséről, majd a végeredményt ellenőrzésként összehasonlították egy, a „Világ növényfajai online” nevű listával is.

A Nepenthes biak nevű kancsóka Új-Guinea indonéz részén, egyetlen helyen, a Biak-sziget part menti mészkőszirtjein él.

Forrás: University of Zürich / Matin Cheek

A 13 634 egyedi növényfaj mennyisége 20 százalékkal nagyobb, mint az eddig rekordernek vélt Madagaszkáré, vagy épp Borneóé.
A leggazdagabb flóraelemnek az orchideák és a fák bizonyultak, a fák teszik ki az azonosított fajok egyharmadát. A legnagyobb felfedezést viszont az jelenti, hogy az új-guineiai növényvilág 68 százaléka endemikus, vagyis egyedül ezen a szigeten élő faj.
„A trópusi Ázsia egyetlen részén sem közelíti meg ezt a gazdagságot az endemikus fajok aránya!” – mondta Cámara-Leret. „Ez azt is jelenti, hogy Indonézia és Pápua-Új-Guinea, a szigeten osztozó két ország közös és különleges felelősséggel tartoznak ennek a pótolhatatlan gazdagságú bioszférának a megóvásáért.”

Az elkészült katalógus nagy segítséget nyújt a biogeográfiai és ökológiai kutatásokban, és még több faj felfedezését is elősegíti majd. Még sok ezer azonosítatlan növény bújhat meg a herbáriumokban, és a sziget erdőségeiben is. „Úgy véljük, hogy a következő 50 évben még 3000-4000 fajt hozzá kell adni a most elkészült listához” – tette hozzá Michael Kessler, a kutatás egyik társszerzője, a Zürichi Egyetem botanikus kertjének tudományos kurátora.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy bár digitális korban élünk, nem szabad csupán a digitális adatbázisokra hagyatkozni: ha nem ellenőrizték volna egyenként a fajokat, akkor a valósnál ötödével nagyobb fajgazdagságot könyvelhettek volna el. A nemzetközi összefogással elvégzett munka utat mutat a még hiányosan ismert területek, mint pl. Borneó felméréséhez, katalogizálásához is.