Születésnapot ünnepel a budapesti állatkert
Alapításának gondolata már az 1820-as, 1830-as években is felmerült, de aztán a forradalom és a szabadságharc közbeszólt, így a kiegyezés előtt egy évvel, 1866. augusztus 9-én megnyílt Magyarország első állatkertje.
A világ egyik legnagyobb múlttal bíró állatkertjében több mint 300 növény- és 900 állatfaj él ma, az intézmény kiemelten fontosnak tartja a folyamatos megújulást, hogy az elmúlt 154 év után a következő másfél évszázad is méltó legyen az állatkert hírnevéhez – mondta el Szabó Roland főigazgató-helyettes.
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője kiemelte, hogy idén is rengeteg kisállat érkezett és született, példaként említette a napokban világra jött szumátrai orangutánkölyköt. A szumátrai orangután (Pongo abelii) hossza 78-97 centiméter, testtömege körülbelül 40-90 kilogramm között változik. Az emlős többek között duriánnal (szúrós szagú indonéziai gyümölcs), fügével és rovarokkal táplálkozik. Magyarországon csak a budapesti állatkertben található szumátrai orangután, amely 50 évig is élhet.
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente 1 millióan keresik föl.
A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
