Kiszámították, mennyit ér a tengeri madarak ürüléke

Az ember nemcsak, hogy szereti az élőlényeket a saját szempontjai alapján hasznos vagy káros jelzőkkel osztályozni, de emellett hajlamos arra is, hogy a körülötte lévő világot árcédulákkal felaggatott formában értékelje. Azonban vannak helyzetek, amikor az, hogy gazdasági haszonhoz köthetővé tesznek egy komplex ökoszisztéma-szolgáltatást, segíthet az ezt nyújtó élőlényeknek, számolt be a Smithsonian Magazin.

Talán sokan tudjuk, hogy egykor a madarak guanója hatalmas üzleti kincs volt, kereskedelmi flották munkája és rabszolga-szerző hadjáratok (a peruiak raboltak polinéz rabszolgákat) épültek rá, hogy elsősorban Dél-Amerika szárazabb környezetéből ezt a mezőgazdaság számára egyre inkább nélkülözhetetlen kincset kiaknázza. Ugyan észak-nyugat Európában is voltak megfelelő madártelepek, ám a sok csapadék miatt az itt képződő ürülék gyakorlatilag bemosódott a tengerbe. Egészen addig zajlott a déli eredetű guanó kiaknázása, míg a vegyipar nem tudta mesterséges úton előállítani a nitrogén-műtrágyák alapanyagát (Haber-Bosch eljárás a 20. sz. elején) a madárguanó volt az egyedüli megoldás a fokozatosan nagyüzemivé váló mezőgazdaság számára. Ugyan a guanót még ma is használják mezőgazdasági célokra, de a műtrágya kiváltotta, és ma már csak az organikus mezőgazdálkodást folytatók vásárolják, ennek köszönhetően a kereslet is nő.
Maga a guanó szó, amely ma már világszerte elterjedt, a kecsua nyelv huanu, vagy uanu kifejezéséből ered, és trágyázásra használt ürüléket jelentett eredetileg, amelyet az őslakosok több ezer éve gyűjtöttek.

Ma már tudjuk, hogy a madárürülék nagyban javítja a korallzátonyok fennmaradási esélyeit azzal, hogy fokozza a korall növekedését. Egy kutatócsoport szerint a madarak guanója hozzájárul ahhoz is, hogy hűvösebb maradhasson a sarkvidék. Nemrégiben egy új, a Trends in Ecology and Evolution szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban részletes hatáselemzéseket végeztek és kiszámították, hogy a tengeri madarak ürüléke évente 1,1 milliárd dollár össz hasznot hajt a világnak. Ebbe beleszámították az olyan dolgokat is, mint a tenger élővilágának gazdagítása révén kapott halászzsákmány, vagy például ugyanezen okból adódó turisztikai haszon (pont a már említett korallzátonyok gazdag élővilága miatt). A két brazil kutató (a brazil Goiás Egyetem ökológusai Daniel Plazas-Jimenez és Marcus V. Cianciaruso) külön-külön elemezte az emberi hasznosításra alkalmas száraz, és az ilyesmire nem, de az ökoszisztémában egyébként rendkívüli jelentőségű híg guanót adó madarak éves produktivitását azok egyedszáma alapján. A kapott értékek a lehető legkonzervatívabb becsléssel születtek, így valószínűleg igen jelentősen alulbecsülték e madarak globális hasznát.

A guanót adó madárfajok közel harmada azonban veszélyeztetett státusú, ezért a már megismert gazdasági hasznuk miatt a jelenleginél sokkal többet kellene áldozni a védelmükre. A legnagyobb, kereskedelmi szempontból is jelentős guanómennyiséget adó szigetek madárállománya a 19. századi töredékére esett vissza, így a guanó sem tud oly mértékben halmozódni, mint rég. Az állománycsökkenés oka részben az, hogy visszaesett a madarak táplálékát adó halak mennyisége, részben pedig az, hogy a szigeteken bizony illegális vadászat is zajlik. Nem utolsó sorban a klímaváltozás is veszélyezteti ezeket a madarakat, az emelkedő tengerszint miatt csökken a lehetséges költőhelyük mérete, és a tengervíz melegedése miatt tovább csökken a zsákmányuk mennyisége is.

A tengeri madarak guanója évente kb. hatszor akkora anyagi hasznot hoz az emberiségnek, mint a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) teljes költségvetése.