András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Természet

Különleges fénysorompó segíti a kérészek vízfelszínen maradását

2020.08.10.NG
National Geographic Magyarország

Jó hír, hogy az utóbbi években egyre több a dunavirág, ám a rajzás közelében lévő hidak közvilágítási lámpái becsapják a rovarokat, akik a csábító fény hatására elhagyják a víz felszínét és tömegesen pusztulnak el az aszfalton. Hazai kutatók azonban találtak megoldást e kérészfaj rajzó populációinak megmentésre.

A kérészvédő fénysorompó prototípusa működés közben Rábahídvégen. A lámpák előtt és a vízfelszínen fehér kérésztömeg látható.
Forrás: Potyó Imre

Az 1960-as évek végéig augusztus tájékán minden évben rendszeresen megjelent a dunavirág a Dunán és Európa más folyóin is, ám utána, közel fél évszázadig nagyobb rajzás nem alakult ki, e rovarok egyedszáma több helyen nagyon kevés volt. Ennek mi lehetett az oka? Nagy valószínűséggel a víz szennyezettsége és a kedvezőtlen táplálékviszonyok. A 20. század második felében folyamatosan modernizálták a nagyvárosi szennyvíztisztító üzemeket, így a folyók vize egyre jobban alkalmassá vált a kérészéletre, és a Dunán, Budapesten is, hosszú szünet után megtörtént az első tömegrajzás.

Kérészcsóva egy hídlámpánál.
Forrás: Potyó Imre
2012. augusztus végén egy telefonhívást kapott Kriska György, az ELTE és az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének biológus kutatója egy eddig ismeretlen jelenségről: Óbudán, az Árpád hidat este 10 óra után különös rovarok lepték el, még a villamosra is jutott belőlük. Akkor úgy tűnt, az esemény egyszeri volt. A lakosok még nem láttak ilyet, de a kutatóintézet munkatársai már tudták, a dunavirág rajzásáról van szó, majd ez a rajzás néhány nap múlva megismétlődött Tahitótfaluban is.
A szakemberek egyrészt örültek, hisz egy védett kérészfaj lett újra tömeges a Dunában, másrészt viszont a közúti lámpák csapdájába esett, az aszfaltra hullott kérészek nem tudták beteljesíteni feladatukat, petéik rossz helyre kerültek, az úttestet elborító rovarok pedig közlekedésbiztonsági problémákat okoztak.

Vergődő dunavirágok a tahitótfalui hídon.
Forrás: Potyó Imre
Óriási rovartömeg a Tildy Zoltán hídon.
Forrás: Kriska György

A jelenség mögött a kérészek jellegzetes szaporodási viselkedése áll. A nőstény rovarok a párzás után hatalmas, gyakran több százezres rajokba szerveződve kezdenek el repülni a víz felett a folyásiránnyal szemben. Repülésüket a vízfelszínről visszavert vízszintesen terjedő poláros fény irányítja, amely a hidak előtt hirtelen eltűnik a vízfelszínen megjelenő hídtükörkép miatt. A kérészek ezzel elveszítik a repülésüket vezérlő iránytűjüket és óriási, egyre növekvő tömegben feltorlódnak a híd előtt. A rovarokat erősen vonzzák a mesterséges fények, így a tanácstalan állatok a vízfelszínt elhagyva felrepülnek a híd lámpáihoz. Itt a milliónyi kérész örvénylő táncba kezd, melynek végén a halálosan kimerült egyedek az úttestre leszállva kitojják petecsomójukat majd elpusztulnak.
A jelentős, akár több milliárd forintos természetvédelmi kár mellett, új veszélyhelyzetek kialakulásával is számolni kell: az úton eltaposott kérésztetemek miatt csúszóssá válik az útfelület, ez pedig veszélyessé teszi a kerékpáros és autós közlekedést egyaránt.

Aszfaltfelszínen elpusztult dunavirág nőstény.
Forrás: Potyó Imre

A természetvédelmi oltalom alatt álló dunavirág megmentésére kézenfekvő lenne az érintett hídlámpák lekapcsolása a rajzás idejére, ám ez közlekedésbiztonsági okból nem megoldható. Az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet és az ELTE Környezetoptika Laboratórium kutatói számos terepkísérletben vizsgálták a dunavirág látását, és az így szerzett új ismeretek lehetővé tették egy megfelelő védelmi rendszer kidolgozását.

A kísérletek alapján a kutatócsoport 2016-ban sikeresen tesztelt egy védő fénysorompót az Ipolyon és a Rábán is. Ennek használatával a hagyományos ökológiai fényszennyezés ugyan továbbra is fennáll, viszont a kérészek a fénysorompót vonzóbbnak találják, így nem repülnek fel a híd lámpáihoz, ennél fogva nem láthatják a híd aszfaltútját sem, ami nagyon hasonlít a vízfelszínre. A fénysorompó hatására a kimerült kérészek petéikkel együtt a folyó vizébe hullanak, biztosítva a következő generáció létét.

Védő fénysorompó tesztje Rábahídvégen.
Forrás: Kriska György és Tisza Balázs

A sikeres teszt után, 2019 tavaszán, világviszonylatban elsőként, a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon sikerült kiépíteni egy innovatív, időjárásálló fénysorompó-rendszert. A Farkas Alexandra táj- és környezetkutató által elnyert, a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával, az Ökológiai Kutatóközpont, a Tahitótfalui Önkormányzat, a Magyar Közút NZrt. és az ELMŰ összefogásával sikerült egy két részből álló védőrendszert kiépíteni: az egyik rész maga a fénysorompó, mely a híd pilléreire folyásirányban felszerelt és a víz felé irányított két nagy fényerejű kék lámpából áll. Különböző hullámhosszú (színű) fényekkel kísérletezve jutottak a kutatók arra, hogy a dunavirágot leginkább a kék fény vonzza, ezért alkalmazzák az ilyen fényforrásokat. Ennek feladata, hogy a hídhoz érkező rovarokat a lámpa előtt tartsa és megakadályozza felrepülésüket a hídra. A hídpillérek alsó részére szerelt reflektorok a kérészek négyórás rajzási időszakában automatikusan bekapcsolnak, amikor az égboltfény intenzitása egy előre beállított szint alá csökken.

A fénysorompó annál hatékonyabban tudja ellátni feladatát minél kevésbé hat a kérészekre a hídlámpák vonzó fénye. Ezért a védőeszköz mellett szükséges a hídvilágítás átalakítása is. Ennek során olyan energiatakarékos, a jelenleginél olcsóbban működtethető lámpák kerültek felszerelésre, amelyek fényerőssége is szabályozható.

Kérészvédő fénysorompó működés közben, 2019 augusztusában a Tildy Zoltán hídon,
Forrás: Kriska György

A 2019-es tapasztalatok nagyon biztatóak voltak: a felszerelt eszköz működésekor a kérészek nagy tömegben maradtak a hídpillérek környezetében, közvetlenül a víz felett, tehát a rajzó dunavirágok többsége petecsomóival együtt nem az aszfaltra, hanem a Duna vizébe hullt, ezzel biztosították utódaik fejlődését, hogy a következő év augusztusában már ők készülődhessenek a rajzásra.

Ha a rajzás közelében lévő hidakon sikerül kiépíteni a védő fénysorompókat, akkor a kérészek nem az úttesten fejezik be életüket, balesetveszélyes környezetet teremtve, hanem küldetésüket teljesítve gondoskodnak a következő generációról, hozzájárulva a vízi ökoszisztéma egyensúlyához.

Nőstény dunavirágok peterakás előtt.
Forrás: Potyó Imre

A fehérkérésznek is nevezett dunavirág (Ephoron virgo) szárnyas fejlődési alakja igen rövid idejű. Lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Általában a nyár második felében a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, ezzel ellensúlyozva, hogy a vízbe kerülő peték ne sodródjanak el az adott folyószakasztól, tehát a petecsomók megközelítőleg azon a helyen érik el a mederaljzatot, ahol az éppen rajzó kérészek korábban sikeresen kifejlődtek. A peték lerakása után a nőstények elpusztulnak és táplálékul szolgálnak több vízi élőlénynek.

Kompenzációs repülés a Duna fölött.
Forrás: Potyó Imre

A kérészek, így a dunavirág is, minden fejlődési alakjában lényeges része a vízi ökoszisztéma táplálékhálózatának. Lárvaként algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak, a vízbe hullott  rovarok pedig halak és békák élelemforrásai.

Kapcsolódó cikkek:
A baglyok védelmében
Hazai természeti értékeink védelme
A vadlovak birodalma: Pentezug
A kihalás széléről sikerült megmenteni a rákosi viperát
A National Geographic és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közös vállalása, hogy bemutassa hazánk védett állatfajainak történetét. Cél, hogy a minél többen bepillantást nyerjenek a természetvédelmi munkába, kiemelve azokat az összefogáson alapuló tevékenységeket, melyek eredményeként egy-egy faj fennmaradását sikerült előremozdítani.

Készült az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.

Hozzászólások

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

Így hódították meg a mókusok a világot

Így hódították meg a mókusok a világot

A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket