Mit csinál egy igazságügyi természetvédelmi szakértő?

2019. április 4-5. között részt vettem a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia (MTBK) 12. rendezvényén, az Igazságügy és Természetvédelem Műhelytalálkozón. Itt a természetvédelemben dolgozó gyakorlati szakemberek, illetőleg az igazságügy területén munkálkodó igazságügyi szakértők találkoztak. Két interjút is készítettem a rendezvényen. Az egyik már megjelent itt a National Geographic honlapján. A másik interjú, amelyben Pataki Károllyal beszélgettem, félkész állapotban fiókban (azaz a számítógépemen) maradt. Sajnos interjúalanyom 2019. szeptember 13-án elhunyt. Rá emlékezve most közöljük az alábbi beszélgetést. A cikk végén található egy rövid ismertető Károly életútjáról, egy kollégájától. Sajnos Károly már nem olvashatja a vele készült beszélgetést, de különleges munkájáról szóló beszélgetést most megosztom önökkel.

Pataki Károly okleveles gépészmérnökként, környezetvédelmi szakmérnökként 30 éven át a Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi szakértője és igazságügyi környezetvédelmi szakértő volt. 2005 – 2011 között a Magyar Környezetvédelmi Egyesület főtitkára, 2011-től az Egyesület választmányának tagjaként, 2013-tól a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület tagjaként tevékenykedett. 2017-től haláláig az újjáalakult Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Szakmai Tagozatának elnöki tisztét töltötte be. Vezetőként, szakértőként a környezetminőségre mint az emberi jóllét alapjára tekintett, amelyet különböző szakterületek képviselői csak együttesen tudnak megóvni. 
Írta: Varga Csaba

Hogyan kapcsolódik az igazságügynek a természetvédelemhez?
Mind a kettő meglehetősen tág fogalom. A kettő legfontosabb közös keresztmetszete az igazságügyi szakértői tevékenység. Az igazságügyi szakértők szakmai testülete a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara több évtizedes múltra tekint vissza: 1996-ban alakult meg. 2017 lényeges fordulópont volt a testület életében: a kisterületi kamarák helyett egy országos kamara alakult, ez a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara. Emellett akkor született meg a törvény is, amely a magyar igazságügyi szakértői munkáról szól. A kamarán belül összesen 13 szakmai tagozat van. Ezek közül az egyik a Környezetvédelem, természetvédelem, vízügy nevet viseli. Meglehetősen széles szakterületet fog át mind a környezetvédelem, mind a természetvédelem, mind a vízügy területén. Nagyon sok a hasonlóság a természetvédelmi és a tagozat más szakterületein végzett igazságügyi szakértői munkában.
Tehát a tanulságok, a tapasztalatok szélesebb körben hasznosíthatók. És ez vice versa is igaz, azaz a természetvédelmi igazságügyi szakértői munka területén hasznosíthatók a többi szakterületen szerzett tapasztalatok. Amivel a tagozat foglalkozik, gyakorlatilag összefogja és támogatja a Magyarországon az igazságügyi szakértői névjegyzékben a három szakterületen bejegyzett valamennyi igazságügyi szakértő munkáját. Ez az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános, és az Igazságügyi Minisztérium vezeti. Mégpedig név szerint, adatokkal, és azzal, hogy mely szakértő milyen kompetenciával rendelkezik. Jellemzően a rendőrség, az ügyészség, a bírósága névjegyzékből választja ki azt a szakértőt, akit éppen az adott eljárásnál kirendelni. De fontos ebből a szempontból a megelőző időszak alatt végzett munka, ismertség is. Tehát számos esetben a bíróság azonos szakértői körből rendeli ki az adott szakértőt.

Pataki Károly

Forrás: Bajomi Bálint.

Nézzük meg, hogy mivel foglalkozik egy természetvédelmi területen dolgozó igazságügyi szakértő. Ki kéri föl, miből áll a munkája?
Mind a három jogterületet érinti a természetvédelmi igazságügyi szakértői munka. A leggyakrabban olyan büntetőeljárások során, jellemzően a nyomozóhatóság rendeli ki a szakértőt, amikor természetkárosítás történik.

Említette a három jogterületet. Kérem részletezze egy kicsit, hogy mit kell róluk tudni.
Nevesítve: polgári, közigazgatási és büntetőjog. A polgári jogterület lényege, hogy valamiféle érdeksérelemre kerül sor, amely a polgári jogrend szerint minősítendő, értékelendő. Ezek jellemzően a birtokvédelmi, szomszédjogi, kártérítési típusú, jellegű ügyek. A közigazgatási területen egy adott közigazgatási eljárás végén keletkező határozat bírósági felülvizsgálatára kerül sor, és ott rendelik ki az igazságügyi szakértőt. Én személy szerint a büntetőeljárások körét ismerem jobban, miután részt vettem ebben – például az azbesztszennyezéshez kapcsolódó büntetőeljárásokban. Ezek rendkívül súlyos következménnyel járnak, hiszen ott nem csak az azbesztüzemben dolgozók egészsége károsodott, hanem a környezetben lakóké is. Az azbeszt egy súlyosan rákkeltő anyag, a lappangási ideje 10-15 év. És éppen ez a súlyosság az, ami a büntetőeljárást megalapozza. Nagyon-nagyon sok sajátossággal bír ez az eljárás, hiszen pont a lappangási idő miatt nagyon nehéz megtalálni az igazi felelőst. Mert ezek az üzemek általában már befejezték tevékenységüket, de maga az azbeszt jelen van még utána is azon a területen. Maga a bontási tevékenység is különös óvatosságot igényelne.

A természetvédelem területéről tud mondani egy példát?
Az azbeszt száll a porral, és ez beteríti nemcsak a lakókörnyezetet, hanem a természetes környezetet is. Ebből a szempontból nagyon-nagyon súlyos tud lenni.
A természetvédelmi szakértői munka területén jellemzően olyan beruházásokról, útépítésekről van szó, amelyek védett területeket érintenek. Az egyik érdek amellett munkálkodik, hogy egy adott út a lehető legrövidebb útvonalon, leggyorsabban épüljön el. És ez nehezen elképzelhető természetkárosítás nélkül. Ezek tehát infrastrukturális beruházások. De ide tartoznak azok a fajta létesítmények is, amelyeknél, ha nem is közvetlenül, de közvetetten jelenik meg egy probléma.
Én kiemelném a szélerőműpark-építést is, miután itt egymással ütköznek bizonyos érdekek. Egyfelől van egy megújuló energiára vonatkozó igény, és ugyanakkor azt tudni kell, hogy egy szélerőműpark létesítése, amelyik 16-20 vagy még több szélkerékből áll, az adott tájra meghatározó hatást gyakorol. És emellett ezeknek a szélkerekeknek zaja is van. Tehát meglehetősen nagy a hatásterületük. Itt tehát a tájvédelem és a környezetvédelem együtt jelenik meg; a kedvező hatás nem hozható létre olyan módon, hogy egy másikat ne rontson.

A kamarában dolgozó szakértők egy adott területnek tulajdonképpen a tudományos szakértői, tehát nem jogászok, ugyanakkor bírósági tárgyalásokon is részt vesznek.
Azt kell mondjuk, hogy itt egy picikét mintha borulna a mérleg. Tehát az igazságügyi szakértőtől elvárt, hogy a szakterületéhez tartozó joganyagot ismerje, annak birtokában legyen. A jogásztól, most nem a bíróra gondolok csak, hanem a felek jogi képviselőjére is, nem várt el az, hogy a szakmát ismerje, nem is az a dolga, hiszen minket a bíró azért rendel ki, hogy szakértelmünkkel segítsünk. Ugyanakkor sokszor van nehéz helyzetben a szakértő, aki ismeri a joganyagot, ugyanakkor a szakértői véleménye során az érvelésnél neki tilos jogászkodnia. Tehát szakvéleményt kell, hogy készítsen, csupán a tényekre hagyakozva. Van amikor a dolog nem választható külön, hogy ez idáig jog kérdés, onnan pedig szakkérdés. Ebben az esetben szakértőnek ezt jelezni kell a kirendelő felé, akár a bíróság, akár a rendőrség felé, hogy ebben a vonatkozásban az ő álláspontja szakmai szempontú megközelítése annak a jogi kérdésnek, és nem tisztán jogi elméleti megközelítése.
Tehát azt megtiltani, hogy a szakértő a szakértői véleménynél ne hivatkozzon jogszabályra, butaság lenne, de ugyanakkor a szakértőnek mindig tisztáznia kell azt, hogy ő nem akar eldönteni egy peres ügyet, hanem a tényeket akarja bemutatni. Van egy hajlandóság a kirendelő hatóság részéről, hogy a szakértőt rávezesse arra, hogy jogkérdésben is nyilatkozzon. Itt nagyon óvatosan kell a szakértőnek lenni, mert hogyha ezt megteszi, akkor etikai vétséget követ el. Tehát nem lehet megtenni. Megkerülni sem kell a kérdést, hanem szakmai szempontból kell alátámasztani. Ilyen tipikusan jogkérdés az, hogy egy adott károsodás az olyan mértékű, hogy büntetőeljárást megalapoz, vagy pedig csak szabálysértési eljárást alapoz meg; jelentős, vagy nem jelentős a beavatkozás. Ebben azért véleményt kell tudni mondania.

Írta: Bajomi Bálint – bajomi.eu