Az emlősökhöz is köthető az élő kövület genomja

Az Adelaide-i Egyetem, a Dél-Ausztráliai Múzeum és az Otagói Egyetem a tuatara genomját szekvenálta – számol be az EurekAlert. A hidasgyík ősei 250 millió éve jelentek meg, és a dinoszauruszokkal egy időben éltek.

David Adelson, az Adelaide-i Egyetem munkatársa és csapata arra jutott, hogy a faj genomja különleges szerkezetű, és a hüllőkre és az emlősökre jellemző egyediségekkel is bír. A hidasgyík az utolsó képviselője annak a hüllőcsoportnak, amely egykor Gondwana egész területén elterjedt volt. Adelson szerint lenyűgöző, hogy az állat genomjának egyes jellemzői a tojásrakó emlősöknél, így a hangyászsünöknél és kacsacsőrű emlősöknél is fellelhetőek.

A csapat több „ugró gént”, azaz transzpozont is azonosított, melyek képesek megváltoztatni helyüket a genomon belül. A tuataránál ezek 4 százaléka hüllőknél, 10 százaléka a kacsacsőrű emlőst is magába foglaló kloákásoknál, 1 százaléka pedig méhlepényeseknél gyakori.

A felfedezés meglepte a szakértőket. A friss adatok azt sugallják, hogy a faj genomja egy különleges keverék, és arról az igen távoli ősről árulkodik, amelyen az emlősök és a hüllők e csoportja osztozott.
A feltárt genetikai információk, amelyeket a neves Nature tett közzé, az ikonikus állatfaj védelmében is segítséget nyújtanak.