Megmenthetőek Új-Guinea éneklő kutyái

Az éneklő kutya Jack London világhírű regényén kívül Új-Guineából is ismert, a helyi vadkutyafaj különleges hangja alapján kapta ezt a nevet, azonban a fajt 1970 óta nem látták vadon.

Mintegy 200-300 éneklő kutya él állatkertekben és menedékhelyeken ma világszerte, azonban a rejtélyes fajt a vadonban, a sziget síkvidéki területein, egykori élőhelyén 50 éve nem látták, korábban viszont fura, kísérteties „éneküktől” visszhangzottak Új-Guinea hegyei és völgyei. Élnek azonban a sziget magas hegyeiben olyan vadkutyák, a felföldi vadkutyák, amelyek hangadása s külleme igencsak hasonlít az éneklő kutyákéra. Vajon ugyanaz a faj? Ha sikerül kideríteni, azzal a híres éneklő kutya fogságban tartott állományát (amely csak egy maréknyi egyedtől származik) is fel lehet javítani genetikailag, valamint a felföldi vadkutya helyi védelméről is lehet gondoskodni.
Nem világos, hogy mikor érkeztek az éneklő kutyák, a felföldi vadkutyák, vagy az elődeik az Ausztráliától északra lévő hatalmas szigetre, de sokan úgy vélik, hogy a felbukkanásuk a dingók kb. 3500 évvel ezelőtti ausztrál megjelenésével egyidejű lehet, és szintén az emberhez köthető az érkezésük. Ugyanebből a korból erednek Óceánia és Új-Zéland kutyái is, az ősük pedig kelet-ázsiai kutya volt. Az éneklő kutyát először 1897-ben írták le, ám az eredete régészeti maradványok híján kétséges volt, bár genetikailag azonosak a dingóval, azoktól teljesen elszakadt populációt képviselnek, mind alkatukban, mind viselkedésükben eltérnek a dingótól.
2016-ban egy, a sziget indonéz felén, magashegyi környezetben zajlott expedíció során fedezték fel a felföldi vadkutyákat (15 egyedet), amelyektől székletminták révén jutottak genetikai adatokhoz. Aztán egy 2 évvel későbbi expedíció során trükkös módszerrel sikerült további genetikai vizsgálatra alkalmas anyagot begyűjteni. A kutyák észlelése után (ekkor már 18 egyedet láttak) élve fogó csapdákat helyeztek ki, amerikai prérifarkasok énekét játszották le, erre a helyi vadkutya saját énekével válaszolt és fokozatosan egyre közelebb jött. A csapdákban a kutyák számára ellenállhatatlan szagú anyagokat helyeztek el, és mintegy 2 heti szoktatás után két kutya be is sétált a csapdába. Eztán rövid időre elaltatták, ezalatt megmérték és megvizsgálták őket, s ekkor vettek vérmintát a későbbi genetikai analízishez is. A kutyák GPS-jeladós nyakörvet is kaptak a szabadon engedésük előtt.
A génvizsgálathoz, illetve a genetikai adatok összehasonlításához a frissen begyűjtött mintákon túl 16 fogságban tartott éneklő kutya, 25 dingó, illetve összesen 161 kutyafajta 1346 egyedének adatait, nem kutyaféle emlősből pedig 9 különböző állatfaj adatait vetették össze. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS közölte a különleges kutyákkal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket.
Az elemzésekből kiderült, hogy a felföldi vadkutya, a dingó és az éneklő kutya igen közel állnak egymáshoz, azonban minden más kutyafajtától elkülönülnek. Az éneklő kutya legközelebbi rokona a felföldi vadkutya, amelyről kiderült, hogy nem egy későbbi dingó populáció maradványaként szaporodott el Új-Guineán, hanem korábban odakerült már. Úgy tűnik, hogy a jelenleg fogságban élő éneklő kutyákat gyakorlatilag a felföldi vadkutyák leszármazottainak lehet nevezni, nincs közük más óceániai kutyához, sem házi kutyafajtához, ahogy a felföldi vadkutyák se keveredtek a modern kutyafajtákkal. Ez azt jelenti, hogy a felföldi vadkutyák éneklő kutyához képest rendkívül sokszínű génállománya révén „feltámasztható” az éneklő kutya faja, akár már egy egészen csekély egyedszámú felföldi vadkutya bepároztatása is kisegíthetné a beltenyészet miatt igencsak rossz helyzetben lévő éneklő kutyákat.
Vannak persze korlátai a mostani elemzésnek, hisz csupán 3 felföldi vadkutya adatai segítették a munkát, ennél jóval többre lenne szükség. A további adatok azonban azt is feltárhatják, hogy miként tettek szert e kutyák a különleges „énekükre”. A felföldi vadkutyák és az éneklő kutyák nemcsak evolúciós szempontból jelentenek izgalmas csoportot, hanem segítségükkel a kutya háziasításának szakaszaiba is bepillanthatunk.
Forrás: Égen – Földön – Föld alatt