Mikor csökken az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete?

A természetben a ragadozók elleni védekezésre számos módszer fejlődött ki: egyes fajok meneküléssel, mások mozdulatlansággal igyekeznek elkerülni, hogy táplálékká váljanak. Benjamin Geffroy, a MARBEC (Tengeri Biodiverzitási, Hasznosítási és Védelmi Intézet) munkatársa és kollégái új vizsgálatuk során arra jutottak, az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete gyorsan csökken, ha a fogság, a háziasítás vagy a városiasodás révén érintkezésbe lépnek az emberrel – számol be a Phys.org.

A csapat 173 korábbi tanulmányt elemzett, melyek a ragadozóellenes vonásokat analizálták. Így összesen 102 háziasított, fogságban vagy városi környezetben élő emlős-, madár-, hüllő-, hal- és puhatestűfajt vizsgálhattak. Az eredmények alapján az érintkezést követően nem kell sok időnek eltelnie, hogy az élőlények ragadozókkal szembeni viselkedésformái gyengüljenek, a folyamat pedig a generációk során egyre látványosabbá válik. A szakértők szerint a jelenség hátterében a természetes szelekció nyomásának enyhülése, illetve a viszonylagos biztonság áll, utóbb pedig az emberek mesterségesen is szelektálhatnak az állatok között.

Úgy tűnik, a változás már az első generációnál megfigyelhető, ami azt sugallja, hogy az elsődleges reakció hátterében a rugalmasság áll. Ezt később genetikai változások is követhetik. Az eredmények azt is felfedték, hogy a tenyésztés volt a legnagyobb, a fogság pedig a legkisebb hatással a ragadozókhoz köthető védekezésre. Az is kiderült, hogy a folyamat a növényevőknél és a magányosan élő fajoknál gyorsabb, mint a húsevőknél és a társas állatoknál.

A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség veszélyes lehet, amikor háziasított vagy városi állatok ragadozókkal találkoznak, vagy a fogságban tartott élőlényeket visszaengedik a természetbe. Az eredmények így a várostervezéstől a tenyésztési programokon és természetvédelmen át az állatgazdálkodásig számos területre hathatnak.