Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban
A Nílus-völgy nekropoliszaiban több millió mumifikált íbiszt és ragadozó madarat találtak, melyeket Hórusznak, Rének vagy Thotnak ajánlottak fel.
A madarak nagy száma felvet egy kérdést: az állatokra vajon vadásztak, vagy tenyésztették őket? A Francia Tudományos Kutatási Központ, a Lyoni Claude Bernard Egyetem, illetve a Francia Kutató és Restauráló Múzeumok Központjának csapata egy lyoni múzeum gyűjteményébe tartozó madarakat vett átfogó geokémiai analízis alá – számol be a Phys.org.
Az időszámítás előtti 3. évezredi Óbirodalom idejére a különböző állatok begyűjtésére és mumifikálására már valódi iparág épült, azt azonban nem tudni, hogy a korabeliek miként jutottak hozzá a tetemekhez. A macskák esetében a legvalószínűbb magyarázat a tenyésztés, a madaraknál viszont már nem ilyen egyszerű a helyzet.
Az új elemzés azon alapult, hogy a vadon élő madarak vándorolnak, és változatos táplálékhoz jutnak hozzá, míg a fogságban tartott állatok többnyire homogén, helyi étrenden vannak tartva. Az életmód nyoma a maradványokban jelen lévő izotópokban is felfedezhető.
A csapat az oxigén-, szén-, nitrogén-, kén- és a stroncium-izotópokat tanulmányozta, az eredményeket pedig korabeli emberi maradványok adataival vetették össze. A szakértők arra jutottak, hogy a madaraknál az izotópok összetétele rendkívül változatos volt a megtelepedett emberekéhez képest. Mindez azt sugallja, hogy az állatokat tömegesen vadászták, illetve fogták be – ezt egyébként egyes sírokban látható falfestmények is igazolják. Mindez azt jelenti, hogy az ókori egyiptomiak sok vadon élő madarat pusztítottak.