Átvonuló réti cankók

Kirándulások előtt a Google térképen vadászok azokra a foltokra, amelyek „fentről” jó élőhelyeknek tűnnek. Sok itt a régi patakmeder, a magasabb térszinteken a legelő, a patakok mentén a keményfás és puhafás ligeterdő. Ezek az élőhelyek a mai rohanó és túlhajszolt világban már kuriózumnak számítanak. Menedékei a madár- és növényvilágnak.
Késve, de megérkeztek az őszi esők, a mélyebben fekvő foltokon csillognak a vizek, amott átvonuló réti cankók (Tringa glareola) népesebb csapatára bukkanok. A falu szélén fekvő tóban, szinte minden évben itt hallom meg az első unkákat. Eltűnődtem azon, vajon milyen lehetett itt a szabályozatlan Marcal, mikor még nem terelték egy egyenes csatornába.

Réti cankó

Forrás: Ifj. Vasuta Gábor

Visszatérve a cankókhoz, a partimadarak közé tartozik. Nálunk nem fészkel, őszi és tavaszi átvonuló. Általában március elő felében jelennek meg az első példányok hazánkban, ősszel október közepéig még láthatunk átvonulókat. Hozzánk legközelebb Észak-Lengyelországban költ. Erdőfoltokkal szegélyezett északi mocsarak, vizenyős legelők, nyírbozótosok közti lápréteken, Közép-Európa északi részén pedig nyílt víztükrükkel tarkított, úgynevezett fellápokon telepszik meg fészkelőként. Fészkét sűrű gyapjúsásosokban, dús növényzetű rétek zsombékiba építi. Az építőanyag gyapjúsás terméséből nyír és tőzegáfonya leveleiből áll, amelyet oly módon rejt el, hogy még arra még az avatott szemlélő is nehezen talál rá.
Védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.