Tasman ördögöket telepítettek vissza az ausztrál kontinensre

Az erszényes ragadozók mintegy 3 ezer éve eltűntek a kontinensről, és már csak Tasmania szigetén éltek.

A Global Wildlife Conservation, az Aussie Ark és a WildArk együttműködésével valósulhat meg az a régóta dédelgetett álom, hogy az ausztrál kontinensről 3000 éve eltűnt tasmán ördögöket ismét visszatelepítsék. A projekt a Devil Comeback (Az ördög visszatér) nevet viseli, és rendkívül fontos feladatot lát el azon a kontinensen, amelyről a világon a legnagyobb számban halnak ki az emlősök.
Nemrégiben 11 erszényes ördögöt engedtek szabadon egy kb. négy négyzetkilométernyi helyen, a Barrington Tops nevű természetvédelmi területen, Új-Dél-Wales állam keleti részén.
„Száz év múlva úgy tekintünk majd vissza erre a napra, mint arra, amely lendületbe hozta az ország ökológiai rendjének visszaállítását” – mondta Timothy Faulkner, az Aussie Ark elnöke. Az intézmény több mint 10 éve dolgozik a tasman ördögök visszatelepítésének feladatán. „Ez nemcsak az ausztrálok egyik szeretett állatának visszatelepítését jelenti, hanem egy olyan állatét is egyúttal, amely meghatározó része a környezetének, helyreállítja az erdők ökológiáját az olyan behurcolt, invazív ragadozók évszázados pusztítása után, mint a róka vagy a macska. A kemény munkának és a visszatelepítésnek köszönhetően majd az ország keleti részének erdőségeiben ismét él a tasman ördög, akárcsak 3000 évvel ezelőtt.” Immáron 26 erszényes ördög lakcímkártyáján szerepel lakóhelyként az ausztrál kontinens vadonja.
A tasman ördög minden valószínűség szerint azért tűnt el a kontinensről, mert a falkában vadászó dingók legyőzték őket az élelemért folyó versengésben, ám Tasmania szigetéig sose jutottak el e kutyák. Eljutott viszont a tasman ördög számára végzetes betegség, a fertőző arcdaganat, amelynek hatására ma már csak kb. 25 ezer ördög él a vadonban.
Az Aussie Ark olyan egyedeket választott tenyészállatként, amelyek révén elkerülhető volt a beltenyészet kialakulása, 2011-ben 44 állattal kezdtek neki a tenyészprogramnak, ma több mint 200 állatot gondoznak itt, ez több mint a fele annak a csapatnak, amelyet a kontinens számos pontján elosztva a jövő zálogaként tartanak. Az évek alatt 390 tasman ördög született és nőtt fel az Aussie Ark program segítségével, ez pedig igencsak reményteli adat. A kis állatok felnevelése során a visszavadításhoz szükséges módon jártak el, a nevelésük során a természetes képességeikre helyezték a hangsúlyt, így biztosítva azt, hogy a szabadon engedett egyedek életben maradnak majd a vadonban is.
A vadvédelmi menedék, ahol szabadon engedték őket számos előnyt nyújt: megakadályozza az arcdaganat fertőzésének terjedését, távol tartja a kivadult ragadozókat, a mérgező növényeket és a bozóttüzet is. Autók se hajthatnak a menedékhely területére, így a szabadon élő tasman ördög nem tanulja meg az autó és az élelem közti összefüggést, amely igencsak káros az állatokra nézve, főként, ha még nagyobb területre engedik majd őket szabadon.
Az Aussie Ark hét, ökológiai szempontból különösen fontos faj visszatelepítésén dolgozik, ezek egyike a tasmán ördög. A hét faj (a tasman ördög, a foltos erszényesnyest, ecsetfarkú sziklakenguru, a vörös patkánykenguru, a hosszúorrú potoró, a parma-kenguru, és a kis bandikut) együttesen segít majd visszaállítani a természetes egyensúlyt a vadonban.
A mostani visszatelepítés egy két éves terv része, további 20-20 erszényes ördög talál majd új hazára a kontinensen a későbbiekben. Az állatokat folyamatosan figyelemmel kísérik, rádiós nyakörvek, kameracsapdák és személyes megfigyelések útján. Ezzel nemcsak az állatok hogylétéről tájékozódhatnak a kutatók, hanem azt is felmérhetik, hogy miként alapítják meg a territóriumukat, milyen kihívások várnak rájuk, mit esznek, illetve azt is, hogy szaporodnak-e. Ezek az információk pedig a még további szabadon engedéshez nyújtanak alapvető segítséget.