Téli madár hazánkban a kékes rétihéja
A rétet, mezőt járó emberek előtt bizonyára ismerős a téli napokon megjelenő, a föld felett alacsonyan, imbolygóan repülő kékes rétihéják (Circus cyaneus) szépséges látványa.
A hamvas, szürkéskék színű hím példányok október közepén jelenek meg hazánkban, március közepéig tartozódnak nálunk. 2020-ban az első madarat október 9-én láttam Apácatorna határában a Grünbaum-tag nevű részen.
Kedvelik a nyílt területeket, előszeretettel keresik fel az olyan lucernatarlókat ahol a talajt mezei pockon számtalan kis ürege hálózza be, mert egyik fő táplálékuk e mezőkön gyakori rágcsáló. Érdemes ilyenkor egy fedezéket nyújtó fa vagy bokor mellett megállni, ha szerencsénk van a rétihéja a közelünkben fog elrepülni, így közelről is megcsodálhatjuk. Zsákmányolási stratégiájuk, hogy alacsonyan repülve pásztázzák át a réteket, mikor megpillantják a fűben a kisemlősöket, hirtelen fordulattal csapnak le rájuk. Az elfogott pockokkal rögtön leszállnak és elfogyasztják.
A kékes rétihéják szürkületben kezdenek el gyülekezni, hogy az erre alkalmas magas fűben vagy nádasban töltsék az éjszakát. Az ilyen éjszakázóhelyeken akár több tucat madár is összegyűlhet. Veszprém megye területén többek között a védett balatonedericsi Nádasmező nádasai és a Nagypirit határában található magas füvű rétek a kékes rétihéják kedvelt éjszakázóhelyei. Mindig olyan helyet keresnek, amely háborítatlan és emberek által nehezen megközelíthető.
A kontinensünk számos országában fészkel, itthon mindössze négy alkalommal sikerült az alkalmi költését bizonyítani. Számtalan népi neve ismert, többek között a bagolyhéja, örvöly, fehér kánya, rétikánya. A bagoly elnevezés azért ragadt rajta, mert szemei arcán elől helyezkednek el, tehát bagolyszerű a földön ülő madár tekintete.
A kékes rétihéja hazánkban védett madárfaj, amelynek az eszmei értéke 50000 forint.
Újra megtelt vízzel a Debrecenhez közeli tó
A Vekeri-tó Debrecen közelében található. A környéken lakók kedvenc pihenőhelye 2022 nyarán az aszály miatt teljesen kiszárad. A téli csapadék azonban megtöltötte a tavat, ahogy a 2023. január végén készült felvételek is mutatják.
A kontinensünk legnagyobb rigója
A bakonybéli bencés apátság kertjében az enyhébb napokon felcsendül egy gyönyörű szép ének. Hazánk legnagyobb termetű rigó faja a léprigó (Turdus viscivorus) dala száll alá a magas fákról.
Rejtőzködnek, de kacagó hangjuk árulkodó
Régen, mikor tavasszal még nagy vizek maradtak vissza, az erdei tavakat még nyár közepén is nehéz volt lábalni. Nos, ekkor a Bakonyalján sok-sok ilyen erdei tavat látogattam meg, nagy élmény volt a színes és sokféle élőlény megfigyelése, amely állatközösségben előfordul.
A levélvágó hangyák dolgos élete
Az Atta cephalotes levélvágóhangya-faj Dél- és Közép-Amerika trópusi erdőiben él több köbméter talajban kiépített járatokban és üregekben, méterekkel a földfelszín alatt.
Elhunyt Schmidt Egon ornitológus
Minden természet- és madárkedvelő számára legenda volt, sok évtizedes ismeretterjesztő munkásságának köszönhetően rengetegen fordultak a madarak, vagy csak általánosan az élővilág felé.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
