Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Természet

A magyar természetvédelem kiemelten fontos madara

2020.10.15.NG
National Geographic Magyarország

Az 1980-as években mindössze 20 parlagi sas párt lehetett találni az országban, pedig már 1940 óta védelem illet meg ezeket a ragadozó madarakat.

Parlagi sas
Forrás: Molnár Péter

 

Az 1943-ban megjelent, Európa ragadozómadarai című, egyik legszebben illusztrált ornitológia könyvben a szerző, Nagy Jenő ezt írja: „Mint szépen keringő nemes sas annyira kitölti az amugy is üres levegőeget, akár a hegyvidék akár az alföldek felett, hogy már csak ezért is nagyon megérdemli a védelmet, amit különben a legújabb törvények egész teljességben meg is adtak neki.”

Az ornitológus gimnáziumi tanár még bízott benne, hogy a valamennyi sasfajra kiterjedő vadászati tilalom teljes egészében biztosítja a fogyatkozó faj védelmét hazánkban. Sajnos nem így lett! A parlagi sas magyarországi állománycsökkenése nem állt meg, bár 1954 óta fokozottan védett státuszba került, és az 1980-as években már aggasztóak voltak az egyedszámok.

Egy fiatal parlagi sas
Forrás: Horváth Márton

 

Jó 10 évvel később azonban az állomány lassan de biztosan növekedni kezdett! A 90-es évek elején egyre több pár jelent meg a síkvidéki, mezőgazdasági élőhelyeken, sőt egyre több hegyvidéken költő pár is leköltözött az észak-alföldi táplálkozó területekre. Ma már elmondható, hogy a hazai állomány jelentős többsége síkvidéki élőhelyen költ.
Vajon mi váltotta ki a parlagi sasok számának örvendetes növekedését? A választ Árvay Mártontól, a PannonEagle Life Nature program koordinátorától tudjuk meg: „Az állománynövekedés okait nem ismerjük pontosan, de nagy valószínűséggel a legnagyobb hatása az illegális üldözés (mérgezés, lelövés) visszaszorításának volt, valamint a síkvidéki élőhelyek prédabősége és a legveszélyesebb bioakkumulatív növényvédő szerek betiltása szintén kedvező hatással lehetett a faj helyzetére.”

Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy a természetvédelem fejlődésével több figyelmet kaptak a sasok is, az élőhelyi adottságok javulásával nagyobb területet vettek birtokba az apróvadak, így jó táplálkozóhelyet biztosítottak e madaraknak.

Szárnyait próbálgató parlagi sas
Forrás: Horváth Márton

 

2005-ben a Kárpát-medencében már 120 pár parlagi sas párról lehetett tudni, amelyből 70-75 pár Magyarországon költött. „Míg a világállomány csökkenő trendet mutatott, addig a Kárpát medencei állomány biztató növekedésnek indult”– hangsúlyozza Árvay Márton.

GPS nyomkövetővel felszerelt parlagi sas
Forrás: Horváth Márton

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti parki őrszolgálattal együttműködve a költési szezonban szinte valamennyi parlagi sas fészket ellenőriz, ezáltal precízebben megbecsülhető a fészket foglaló, sikeresen költő párok aránya. A fiókák egy része jelölőgyűrűt vagy nyomkövetőt is kap, illetve DNS minták gyűjtésével pontosabb kép alkotható a hazai állomány genetikai változatosságáról, életképességéről. Az Európa Unión belül hazánkban található a legtöbb költő parlagi sas.
2004-ben elindult az egy időben történő, ún. „szinkron” felmérés is, amelyhez később több természetvédelmi szervezet csatlakozott így idén januárban immáron tizenhetedik alkalommal került megrendezésre az Országos Sasszinkron. A megfigyelőnapok eredményeként a felmérők mintegy 400 parlagi sast figyeltek meg.

Egy öreg parlagi sas
Forrás: Árvay Márton

 

A sasok által legkedveltebb területek Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben találhatóak, hiszen itt akad számukra bőséges táplálék, mint az ürge és a hörcsög, télen viszont kisebb-nagyobb emlősökre vadásznak. Hazánkban több mint 80 zsákmányfajt mutattak már ki a fészek alatt talált maradványokból. A korábban gyakorinak számító ürge állománya napjainkban annyira megritkult, hogy már csak néhány területen szerepelhet a sasok étlapján. A hörcsög szintén visszaszorulóban van, de egyes területeken még mindig az egyik fő zsákmányfajnak számít. Jelenleg hazánkban a mezei nyúl kerül elő leggyakrabban a táplálékmaradványokból, de az utóbbi időben a közepes-termetű madárfajok, azon belül is a varjúfélék aránya is nagy.

A parlagi sasok populációjának gyarapodása mellett azonban időről-időre hallunk híreket tömeges saspusztulásról. Árvay Mártontól tudjuk, hogy a ragadozómadarakat évszázadokon keresztül üldözték. A 1970-es éveket megelőzően a mérgezés jól ismert dúvadgyérítési módszer volt, miután több növényvédő szert és magát a tevékenységet is betiltották, kevésbé látványosan, de tovább folyt a madarak mérgezése. Arra viszont, hogy az illegális mérgezés a parlagi sasok számára még mindig az egyik legfőbb veszélyeztető tényező, csak 2005-ben derült először fény. Ekkor ismeretlen okból elpusztult két példány került elő, amelyekről kiderült, hogy illegális mérgezés áldozatai lettek.

A mérgezések két típusával találkoznak leggyakrabban a szakemberek, az egyik, a nem engedélyezett növényvédő szerek, mérgek illegális használata, a tudatos természetkárosítás. Ilyenkor általában a nemkívánatos ragadozó emlősök gyérítése a cél, ám ezek a szerek végzetesek lehetnek más élőlényekre is.
A mérgezéses esetek másik csoportjába az engedélyezett növényvédő, nem szelektív rágcsálóirtó szerek és egyéb mérgek tartoznak. Ilyenkor a mérgezés célegyedei elsősorban mezőgazdasági kártevők. A mérgezett zsákmányállatok fogyasztása azonban a parlagi sasoknál és más ragadozómadaraknál akut és krónikus tüneteket okozhatnak.

Ha időben észlelhető  baj, sikeres lehet a sérült, beteg madarak gyógyítása. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával együtt üzemeltetett, Jászberény mellett található Sasközpont ad átmeneti otthont a lábadozó madaraknak. Amennyiben lehetséges, a gyógyulás után a szárnyas páciensek visszakerülnek természetbe. Nem véletlen a helyszín megválasztása, hiszen ezen a terület található az országban költő parlagisas-állomány nagy része. A térség fontos telelőhelye is az északról érkező sasoknak, a téli időszak átvészelésben egy sasetetőhely is segít a ragadozómadaraknak.

 

Falco a megtalált mérgezett ragadozómadarakkal és csalétkekkel
Forrás: Deák Gábor

 

A szándékos mérgezések felderítésében a rendőrségnek nyújt segítséget az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége. 2012 és 2016 között a Helicon LIFE projekt, keretein belül képezték ki az első keresőkutyát, Falco-t. A projekt során az MME a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros Nemzeti Parkokkal, a Nemzeti nyomozóirodával, az Országos Magyar Vadászkamarával, a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, Jászberényi Állat- és Növénykerttel, a Természetfilm.hu Egyesülettel valamint számos szakember és önkéntes részvételével összesen 33 mérgezéses esetet tártak fel.

A parlagi sas védelme a mérgezéses esetek felderítése nemzetközi partnerek bevonásával is folytatódik 2016 óta további méreg- és tetemkereső egységeket hoztak létre, így ma már a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában is keresőkutyák segítik a madármérgezések elleni harcot.

A megoldás természetesen nem csak a mérgezéses esetek feltárása és a bűnösök megtalálása, hanem a megelőzés, hogy minél kevesebb madárpusztulás történjék. Ennek érdekében zajlik az egyre szélesebb körű tájékoztatás és a természetvédelmi célú szemléletformálás. A MME szakemberei előadásokat tartanak, bevonva a vadgazdálkodók, gazdák érdekképviseleteit is, olyan sasbarát gazdálkodási gyakorlatokat bemutatva, mint például a szegélyélőhelyek létrehozása, fasorok ültetése vagy ökológiai szemléletű növénytermesztés.

Fontos tehát, hogy ezek a madarak környezetünkben éljenek, hisz egy jól működő ökoszisztéma kulcsfontosságú szereplői. A többi ragadozóval együtt betöltenek egy nem túl szép, de hasznos hivatást, ugyanis rész vesznek az állati dögök eltakarításában, ha ezt nem tennék, a tetemek hosszú ideig hevernének a felszínen, sok esetben járványokat terjesztve. Ha pedig élő állatot fognak, sokszor a sebzett, beteg, erőtlenebb egyedeket kapják el, így hozzájárulnak az egészséges egyedek fennmaradásához a prédák oldalán is, biztosítva az örökké tartó körforgást.

Parlagi sas fészke síkvidéki élőhelyen
Forrás: Horváth Máton

 

A parlagi sas (Aquila heliaca) ragadozó madár, testhossza 72-83 centiméter, szárnyfesztávolsága 190 – 210 centiméteres is lehet.
A déli kitettség hegyoldalain vagy a síkvidéki táplálkozóterület közelében, magas fák csúcsán építi fészkét, ahonnan nagy távolságot belát. Emiatt a zavarást – melyre különösen érzékeny – messziről érzékeli. Nyugalmas helyen évtizedekig használják ugyanazt a fészket, amely az évenkénti tatarozás miatt több méter magasságúvá növekedhet. Általában két, de újabban egyre többször három tojást is rak. A kikelt fiókákat kezdetben a tojó őrzi, miközben a hím hordja a táplálékot. Később mindkét madár táplálék után jár. A fiatalok júliusban hagyják el a fészket, de késő őszig együtt tart a család.
Az öreg madarak többnyire egész évben kitartanak a fészkelőterületükön, a fiatal példányok kóborolnak, de esetenként akár több ezer kilométerre is elvonulhatnak.

Hazánkban a parlagi sas fokozottan védett, a legmagasabb, 1 000 000 forint természetvédelmi értékű kategóriába tartozik.  

Fiatal parlagi sas
Forrás: Horváth Márton

 

 

Kapcsolódó cikkek:
A baglyok védelmében
Hazai természeti értékeink védelme
A vadlovak birodalma: Pentezug
A kihalás széléről sikerült megmenteni a rákosi viperát
Különleges fénysorompó segíti a kérészek vízfelszínen maradását
Föld alatti járatok különösen védett lakói

A National Geographic és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közös vállalása, hogy bemutassa hazánk védett állatfajainak történetét. Cél, hogy a minél többen bepillantást nyerjenek a természetvédelmi munkába, kiemelve azokat az összefogáson alapuló tevékenységeket, melyek eredményeként egy-egy faj fennmaradását sikerült előremozdítani.

Hozzászólások

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

Felfújható dingóriasztók

Felfújható dingóriasztók

Az emberszerű figurákat leginkább üzletek előtti figyelemfelkeltőként ismerhetjük, nemrégiben azonban új értelmet nyert a létük.

Mesebeli palota

Mesebeli palota

Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket