Az egyik legszebb harkályfaj
A hazai középhegységek tölgyeseinek egyre ritkuló harkályfaja a közép fakopáncs (Dendrocopos medius). Napjainkban, lombhullás idején gyakran kerül szemünk elé a Tüskevári-erdőben.
A idős fákban bővelkedő erdőben talál magának megfelelő életteret, hiszen a korhadt törzsek, ágak alatt bőven lel magának táplálékot, illetve a fészkelés idején ezekbe a pudvásodó ágakba vájja a költőodúját. Csőre gyengébb a nagy- és balkáni fakopáncsénál, így élő fába ő nem is vés. A közép fakopáncs a nyugat-európai országokban már nagyon megritkult vagy teljesen eltűnt, mert az ottani erdőgazdálkodás nem tűri meg a holt fákat.
Népi elnevezése a nagyobb hőcsik, Vas megye területén pedig a hőcsik. Állandó madár a költési idő után csak kis távolságokra kóborol el. Tápláléka levéltetvekből, kétszárnyúakból, pókokból, bogarakból áll, fiókáit lepkehernyókkal táplálja. Ősszel és télen gyakran megfigyelhetjük, amint a földön keresgél, ilyenkor áttér a növényi eredetű táplálkozásra. Mogyorót és vadcseresznyemagot, tölgy- és bükkmakkokat fogyaszt. Hazai költőállományát ötezer és hétezer közötti költőpárra becsülik. Költ néhány nagyobb városi parkokban is, így a fővárosi Népligetben is fészkel néhány pár.
Az erdőgazdálkodásnak fontos szerepe van a faj fennmaradásában, hiszen ha a száraz, korhadt fákat nem vágják ki elősegítik a közép fakopáncs megtelepedését. Hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értéke 50 000 forint.