Nem bogaras, rovarfotós: Rahmé Nikola

Gyerekkorod óta vonzanak a rovarok. Miért pont ezek a nem igazán kedvesnek mondott állatok?
Szerintem mindenki úgy születik, hogy vonzódik, érdeklődik az őt körülvevő élőlények iránt. Bármi iránt kialakult iszony, félelem, undor tanult, felvett tulajdonság. Tehát vannak, akik félnek, iszonyodnak, vannak közömbösek (nagy többségben) és egyesek különös vonzalommal vannak az ízeltlábúak világa iránt. Én ez utóbbiak táborát gazdagítom.

Eresus hermani (deres bikapók). Nemrégiben leírt bikapókfaj a Budaörsi Kopárokról. A hímek tavasszal láthatók sziklagyepeken. Védett.

Forrás: Rahmé Nikola

Tehát e téren minden jöhet: rovar, bogár. Van kedvenced e kategóriákon belül?
Ha fotózni megyek, akkor sok mindent figyelmen kívül hagyok, hiszen vannak preferált csoportjaim. Persze szívesen fotóznék mindent, de akkor nem maradna idő azokra a rovarcsoportokra, amelyeket szeretek. Sokszor eleve célzottan megyek terepre, hogy adott rovarfajokat megtaláljak és lefényképezzem.

Melyek ezek a preferált rovarcsoportok?
Elsősorban a bogarak, a legyek és egyes hártyásszárnyúak. Persze a bogarakon és kétszárnyúakon belül is vannak olyanok, amelyeket szívesebben keresek. Ilyenek például a nagyfutrinkák, cincérek, díszbogarak, vagy egyes légycsaládok.

Pipunculus sp. (csupaszemlégy-faj) Ezek az apró termetű, néhány milliméteres legyek kabócák élősködői.

Forrás: Rahmé Nikola

Mióta is tart ez a szenvedély?
Nagyjából 17 éve, bár az első évek munkáját még komolytalannak mondanám.

Gondolom, technikailag is „be kellett rendezkedni” a miniatűr világ megörökítésére. Milyen felszereléssel vágtál bele és ma mivel dolgozol?
A brand most is ugyanaz, amivel kezdtem, inkább csak a kelléktár bővült. Nincs nagy választékban objektívem, leggyakrabban egy 100-as makróval és a Canon MPE-65 makrójával dolgozom, ez utóbbi a 24×36 milliméteres szenzorra 5-szörös nagyítást is tud. Ebben a tartományban terepen ritkán használom, leggyakrabban az 1-szeres és a 3-szoros leképezés között. Tehát van egy full frame váz, néhány optika és vakuk, valamint különféle segédeszközök.

Olvasni rólad olyat hogy „mikroszkopikus” fotózásban is jártas vagy. Ez a kimagaslóan részletgazdag fotókra értendő? Mégis: hogyan éred el ezt? Van egyedi módszered, trükköd?
Ez a kifejezés az extrém nagyításra értendő, nincs méregdrága mikroszkópom. A különleges nagyítást kihuzattal és néhány spéci mikroszkópobjektívvel érem el. Ezek az objektívek a hagyományos (átvilágítós) mikroszkópok tárgylemezhez közel eső optikái. Az ilyen felvételek sosem terepen, élő állatokról készülnek, hanem otthoni körülmények között, preparátumokról. A nagy nagyítás miatti rendkívül szűk élességi tartomány megköveteli az úgynevezett fókuszsorozat (focus stacking) eljárást, amely ugyan élő állatokkal is lehetséges, de csak jóval kisebb nagyításban

Pont a fókuszsorozat lett volna a következő kérdésem: mit fed ez a megoldás?
Több, vagy akár nagyon sok, különböző élességi síkban exponált kép utólagos, szoftveres kombinálása. Általa egy nagy mélységélességű, borzasztóan részletgazdag képet kaphatunk.

Ennél egyszerűbb trükk az objektívfordítás – ezt akár terepen is be lehet vetni. Szoktad alkalmazni ezt vagy túlhaladott megoldásnak látod?
Terepen azért nem használok fordított objektívet, mert a meglévő makróobjektívjeimnek megvan az az előnye, hogy a rekeszt nem kell folyamatosan szűkebbre állítva tartani, így a keresőben, vagy az élőképen a lehető legvilágosabb képet kapom. Exponálásnál aztán persze a beállított értékre ugrik be a rekesz. Ez kétségtelenül előny a megfordított objektívekhez képest.

Ha már terepmunka. Hogyan választasz fotóshelyet? Lehet naiv gondolat, de a legyek gyakori előfordulása miatt ez talán egyszerű lehet.
Mostanában a célzott fajokat keresve választom ki, hova megyek. Korábban, voltak évek, amikor kora hajnali fotózáshoz lakóhelyemhez közeli réteket szemeltem ki.

Hedychrum rutilans (méhfarkas-fémdarázs) Magyarországon gyakori fémdarázsfaj, lárvája a méhfarkas nevű darázs lárváját, valamint annak táplálékát fogyasztja.

Forrás: Rahmé Nikola

Akkor itt is érvényes a szabály: ki korán kel, szép fényekre lel?
Igen. De esetemben sosem a beeső fények hatásával való játék dominált, én inkább a minél realisztikusabb láttatás felé törekedtem. A hajnal azért volt fontos, mert az olyankor még mereven pihenő rovarokat meg lehetett örökíteni a fókuszsorozatos módszerrel. Az apróságok fotózása szerencsére minden napszakban lehetséges, csak a technikát változtatom, ha éppen aktív rovart szeretnék fényképezni.

Ma már a gyors zárakkal, magasabb ISO-val könnyebb a dolog. Mégis kihívás rovarokat fotózni, miért?
Bizonyos rovarokat kihívás, másokat kevésbé. Ezért látni sok pályázaton hétpettyes katicabogarat, vagy ájtatos manót. Vannak ritka fajok, és vannak gyakoribb, de nagyon fürge fajok. Tehát a viselkedésüket ismerni kell. A rovarok kültakarója is jelent némi kihívást, nagyon soknak fémes hatású a felülete vagy nagyon fényesen feketék. A fémdarazsak fürgék is, sok közülük meglehetősen ritka, és amint azt nevük is mutatja, fémes felületük van, a legkülönbözőbb színekben pompázhatnak. De hasonlóak a díszbogarak is, ők is gyorsan szárnyra kapnak, ha megzavarják őket. A futrinkák ugyan nem repülnek el, de nehéz őket nem rohanás közben fotózni. Sötét, vagy fekete színben nagyon sok rovarfaj „pompázik”, de hogy egy példát is említsek, a ganéjtúró bogarak ilyenek.

Carabus ullrichii (rezes futrinka). Az egyik gyakori nagyfutrinkánk, a hegy- és dombvidék erdeiben találkozhatunk vele. Védett.

Forrás: Rahmé Nikola

Népszerű a makrózás. Miért az?
Valóban népszerű. A műfaj relatíve olcsó, a téma pedig szó szerint itt hever a lábunk előtt. Nincs szükség méregdrága felszerelésre, és nincs szükség hosszas cserkelésre, vagy várakozásra egy lesben.

Vagyis akár egy mobiltelefonban lévő LED-fény és némi derítés – mondjuk fénymásolópapírból – elegendő? Állványra is szükség lehet?
Állványra akkor van szükség, ha már kicsit komolyabb géppel fotózunk. Telefonhoz nem kell állvány, annak a mikroméretű szenzorja nem igényel sok fényt, viszont a felbontás nagyon gyenge lesz. Persze lehet egy gombostűfej méretű szenzor 40 megapixeles, de ott még nem tartunk, hogy az ilyen képekből A4-esnél nagyobb nagyítást érdemes csinálni. Fényképezőgépek esetén is akkor kell az állvány, ha természetes fénnyel szeretnénk fotózni.

Természetes fényt kell deríteni? Beszéljünk kicsit a világításról!
Én a direkt napsütötte témáktól hidegrázást kapok. Nagyon-nagyon lapos szögben kell hogy jöjjön a napfény ahhoz, hogy az már élvezhetővé tegyen egy képet. Felhős, vagy borult időben kellemesen lágyak a fények makrózáshoz, az erős fényeket azonban muszáj szórni (deríteni).

Mesterséges fényekkel szoktál világítani?
Igen, mostanában egyre gyakrabban. Vakut. A LED-et nem próbáltam még terepen.

Mesterséges világításon felül milyen személyes, vagy általános trendjei vannak mostanság a rovarfotózásnak?
Nagyon sokan használják már a fókuszsorozat technikáját. Ezt nevezhetjük általános trendnek.

Hogyan látod a makrózás jövőjét, és a fotózás terén a sajátodat? 
A sajátomat nem látom, folyton változik, mi érdekel, változik a megközelítés, és változik a látásmód. A makrózás elképesztően széles műfaj lett, és tovább nő a sokfélesége. A technika is egyre több eszközt kínál, hogy mindenki megvalósítsa azt, ahogyan ő is szeretné láttatni az apróságok világát.

Interjút készítette: Sarusi István