Különleges védett övezetté válik Tristan da Cunha

Tristan da Cunha brit külbirtok az Atlanti-óceán déli részén, amely több kisebb szigetből áll: a névadó Tristan da Cunha egy 12 km átmérőjű vulkáni kúp 246 fős településsel, közelében a Nightingale-szigetek kisebb, szintén vulkáni eredetű, lakatlan szárazulatok, valamint az Inaccessibe-sziget és ezen csoporttól kb. 400 kilométerre délre található a Gough-sziget, ami gyakorlatilag szintén lakatlan, egyedül a meteorológiai mérőállomás személyzete él ott. Az Inaccessible- és a Gough-sziget is az UNESCO Világörökség része.

Az aranytollú pingvinek 90 százaléka e szigeteken költ.

Forrás: Inaturalst

A terület ugyan brit külbirtoknak számít, ám saját alkotmánya van, és csakis hajón lehet megközelíteni a kb. 2800 kilométerre lévő Dél-Afrikától, ez az út tovább tart, mint az Apollo űrhajó eljutása a Holdra.

A sziget önkormányzata 2020. november 13-án tette közzé, hogy védett tengeri övezetté alakul, mind a vízfelszín felett, mind az alatt minden élőlény védelmet kap majd. A szigetek körül közel 700 000 négyzetkilométer területen legnagyobb részben teljes halászati tilalom lép életbe, illetve semmilyen természeti kincset nem lehet itt kinyerni, hogy ezzel a világ egyik leginkább érintetlen tengeri ökoszisztémáját megóvják. Ez a világ negyedik legnagyobb védett tengeri övezete lesz, és az Atlanti-óceánon pedig rekorderré válik. A bejelentésre pontosan 25 évvel azt követően került sor, hogy a Gough-szigetet az UNESCO Világörökség részévé tették.

A sötétkék 8-as alakú területet niylvánították védetté, az ezen belül picit világosabb kék azokat a régiókat jelzi, ahol kizárólag fenntartható módon lehet halászni, ez a helyi lakosság megélhetését jelenti. A fehér háromszögek a tengeri hegyek magaslatai. Összevetésül: a védett terület több mint háromszor akkora, mint Nagy Britannia.

Forrás: Government of Tristan da Cunha

A sziget lakosságát vezető James Glass így nyilatkozott: „Tristan da Cunhán az életünk mindig is a tengerrel való kapcsolattól függött, és az itt élő közösség elkötelezett híve a természet védelmének, ezért is védett a szárazföldi területeink fele. A tenger létfontosságú erőforrás számunkra, ezért a 90 százalékán teljes védettséget biztosítunk, és büszkék vagyunk arra, hogy fontos szerepet kapunk az óceánok egészségének megőrzésében.”
A sziget vezetése és lakossága a brit kormánnyal és több nagy nemzetközi szervezettel együttműködésben dolgozta ki a védettség részleteit, mint pl. az RSPB (a brit madárvédelmi szervezet), a National Geographic Pristine Seas, a BAS (Brit Antarktiszi Felmérés), A Plymouth-i Egyetem és Természettudományi múzeum, valamint számos alapítvány.

Nemrégiben a Kaliforniai Egyetem és a National Geographic Society közös kutatásában kiderült, hogy amennyiben az óceánjainknak mindössze 5 százalékán befejezzük a halászatot, azzal globálisan 20 százalékkal növeljük a halászzsákmány jövőbeli mennyiségét. Tristan da Cunha döntése hozzájárul a fenti törekvéshez, valamint a brit kezdeményezés, a Blue Belt (Kék övezet) programjának sikeréhez, amelyben az ország vállalta, hogy 2020. végéig legalább 4 millió négyzetkilométernyi tengeri területet védetté tesz.

Tristan da Cunha és környezete több tízmilliónyi tengeri madárnak, köztük pingvineknek, albatroszoknak ad otthont, a tenger alatti világ pedig, a számos tengeri hegy révén a változatos környezeti hatásait élvezheti. E tengeri élővilág számtalan endemikus, csak egy-egy kis területen élő fajnak ad otthont, a régióban bálnák, cápák, fókák is vadásznak.