Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

A virág veszélyeztetett faj finn és norvég területen is, és egy Európai Unióban érvényes élőhelyvédelmi direktívának is része. A nemrégiben elkészült tanulmányból, amelyet a PeerJ folyóirat közölt, az derült ki, hogy a Botteni-öböl közeléből származó növény jobban bírja a hideg, számára idegen élőhelyen, mint ott, ahol őshonos.

„A bókoló kankalin a tengerparti, gyér növényzetű rétekre specializálódott, melyek a jégkorszak végén, a visszahúzódó jégtakaró tömegétől megszabaduló, fokozatosan kiemelkedő területeken jöttek létre. A növényfaj számára előny, hogy kevés versenytársa akad e helyeken, és a gyér növényzet miatt nincsenek legelő állatok sem, amelyek elpusztítanák”- magyarázta Marko Hyvärinen, a Finn Természettudományi Múzeum botanikai részlegének igazgatója, a Helsinki Egyetem kutatója.
A virágnak két változata él Skandináviában, a finn variáns eredeti élőhelye a Botteni-öböl partvidéke, a norvég variánsé pedig az ország legészakibb régiójának tengerpartja.

A kutatócsoport tagjai vadon élő virágok magvait begyűjtötték és a természetes téli körülményeket utánzó hidegkezelés után azokból palántákat neveltek. 2013-ban, öt botanikus kertben ültették el a kankalin finn és norvég változatát, Norvégia és Finnország északi és déli részein, valamint az észt Tartuban, majd 4 évig követték a fejlődésüket. A jelenlegi élőhelyektől különböző területekkel a jövőbeli klímaviszonyokat szimulálták a kutatók.

A növények, a kutatók elvárásainak megfelelően a délebbi helyszíneken nehezebben éltek meg, sok növény elpusztult már az első évben. Ez azt jelenti, hogy a melegedés végzetes lehet a növény számára, ha nem tud északra húzódni. Azonban az északi botanikus kertekben is nagy különbség mutatkozott. A finneknél az ország közepén lévő Ouluban, a finn kankalinok eredeti élőhelyének közelében, míg a norvégoknál a nagyon északi elhelyezkedésű Svanvik botanikus kertje területén ültették el a virágokat, ez utóbbi régió a virág norvég variánsának hazája.

„Meglepődtünk, de a virág délebbi, finn variánsa sokkal jobban növekedett az észak-norvég területen, mint saját hazájában, ráadásul még az ott honos norvég változatot is felülmúlta a sikerességében” – mondta Maria Hällfors, a Helsinki Egyetem növénybiológus kutatója. Svanvik jelenlegi hőmérsékleti viszonyai olyanok, mint Oulu hőmérséklete volt a jelenlegi felmelegedés előtt, azonban a saját klímamúltjánál 1,146 Celsius-fokkal melegebb volt így is. „Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás már most hatással van a növényre. Csak találgatni tudunk, vajon hány további faj szenved már most a környezete megváltozásától, ha nem képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.” A kutatók szerint a bókoló kankalin a felmelegedéshez nehezen alkalmazkodik, s így egyes populációi hamarosan kihalhatnak.

„A finn bókoló kankalinnak nincs olyan útvonala, amelyen tovább terjedhetne észak felé. Ilyen esetekben csak azzal tudnánk megmenteni, ha emberi kéz munkájával egyenként átültetnénk a virágokat északi élőhelyekre, vagyis mesterséges migráció segíthetné csak a túlélését. Mindenképp arra van szükség, hogy a jelenlegi élőhelyén kívüli területeken biztosítsuk számára a túlélés esélyeit” – tette hozzá Hällfors.

A bókoló kankalin az egész északi-sarkvidéken elterjedt, azonban egyes populációi egymástól igen nagy távolságban, elkülönülten élnek. Ennek köszönhetően alacsony genetikai sokféleség jellemzi, ez pedig a rossz melegtűréssel párosulva különösen sérülékennyé teszi a fajt. Az ehhez hasonló fajok reakcióinak megfigyelése, a most elvégzetthez hasonló kísérletek segíthetnek megérteni egy-egy sérülékeny ökoszisztémára váró jövőt is.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt