Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez
50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.
A súlyosan veszélyeztetett kék bálnákat (Balaenoptera musculus) a 20. század bálnavadászata jelentősen megritkította, és bár az 1960-as évektől beszüntették a vadászatukat, a Déli-óceánban a faj népessége csak igen lassan kezdett helyreállni. A Déli-Georgia-sziget környékén rendkívül ritkán látták, és az, hogy egymást követő években is felbukkant volna, még ennél is ritkább volt. 1998-2018 közt, a bálnafelmérések során mindössze egyetlen alkalommal sikerült észlelni a fajt.
A világ legnagyobb állata azonban, egy újonnan végzett, és az Endangered Species Research szakfolyóiratban közzé tett kutatás alapján visszatérőben van: 2020-ban 58 példányával találkoztak a sziget környezetében!
Az ipari szintű bálnavadászatot megelőzően valószínűleg Déli-Georgia volt a a világon a bálnákkal legsűrűbben lakott élőhely, köszönhetően a sziget speciális elhelyezkedésének és az igen bőséges tápláléknak. Épp ezért is vált a 20. század elején az első olyan célponttá, ahol megtelepedtek a bálnavadászok. Eleinte a legkönnyebben kifogható és legnagyobb értékű fajokra koncentráltak, mint a púpos bálna, vagy a déli simabálna, majd 1913 után a kék bálna következett, ezt csak a technika fejlődése tette lehetővé. 1904-1973 között a Déli-óceán, valamint az Indiai-óceán északi régiója területén 345 775 kék bálnát fogtak ki, 1921-35 közt ez volt a fő zsákmány faj a Déli-óceánon. A Déli-Georgia sziget környezetében a faj egész évben jelen volt, és sok szezon volt, amelyekben több mint 3000 példányát ölték le. Az 1920-as évek végétől annyira lecsökkent a part közelébe érkező állatok száma, hogy stratégiaváltásra kényszerültek a bálnavadászok, innentől kezdve nagy távolságokra képes „üzemhajók” fogták ki és dolgozták fel a bálnát, a szigetre pedig csak javítási munkákra tértek be. 1935-re olyannyira lecsökkent a kék bálnák létszáma, hogy már nem ez volt a fő zsákmány faj, azonban, ha belefutottak, továbbra is kifogták. 1904-1971 közt összesen 42 698 kék bálna vált a vadászat áldozatává a Déli-Georgia szigetnél, ám ebből csupán 1800 állatot fogtak ki 1937 után. Alig 30 év alatt a sziget környékéről szinte teljesen eltűnt ez a bálnafaj, és 1998-ig csupán az ipari bálnavadászat előtti létszámuk 1 százaléka élt a régióban. Az előfordulási adatok alapján a helyi populáció eltűnt, és az időszakos észlelések más régiókból beérkezett egyedeket mutathattak. Ez azért is hatalmas probléma, mert a kék bálna esetében, ahogy sok más bálnánál is, a jó területek ismerete anyáról-lányára átadott tudás volt, és e területekhez az állatok hosszú időn át ragaszkodtak. Hiába maradt meg azonban a szigethez közeli terület produktivitása, ha nem volt anyaállat, aki erre megtanítsa az utódait, így egyszerűen eltűnhetett a Déli-Georgia sziget környéke a bálnák kulturális örökségéből.
Egészen a közelmúltig sem a vizuális, sem az akusztikus felmérések nem tudták kimutatni a kék bálna jelenlétét. (A kék bálna hangját igen nagy távolságból is érzékelni lehet, így az akusztikus felmérések sokszor többet árulnak el a jelenlétükről, mint a vizuálisak.) A kutatócsoport most az elmúlt 3 évtized összes ilyen adatát átfogó elemzésnek vetette alá. A kék bálna egyedeit fotók alapján jól azonosítani lehet, egyrészt a hátúszó alakjáról, másrészt a bőrük mintázatáról. Számtalan, kutatóhajók vagy épp turistákat szállító hajók utasai által készített felvételt tudtak így elemezni.
1997-2017 közt összesen 3 egyedet láttak, 2018-ban is hármat, 2019-ben 9-et, majd 2020-ban már 58 egyedről készültek beszámolók. E növekményhez persze az is hozzá tartozik, hogy egyre több a turistahajó, és egyre fejlettebb a digitális fotózási technika, így a nagy számok törvénye alapján is nőnie kellett az észlelésnek. Ám egyedül ez nem magyarázza a hirtelen megugró egyedszámot. A víz alatti mikrofonokkal felvett hangok közt megnőtt azoknak a kék bálna énekeknek a száma a környéken, amelyekkel feltehetően a fajtársak számára jelzik a gazdag területet.
Mivel e fajnak újra fel kellett fedeznie a Déli-Georgia-sziget környékét, ezért igen hosszú időt vett igénybe míg ismételten megjelent az itteni, zsákmányban gazdag vizeken. Azonban a kék bálna mellett más nagy testű bálnafajok egyedeiből is egyre többet észlelnek a Déli-Georgia-sziget közelében, így nagyon valószínű, hogy a védelmi intézkedéseknek kezd beérni a hatásuk.