A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A pteropodák, vagyis tengeri pillangók és tengeri angyalok bájos küllemük miatt igen közkedveltek, s eddigi történetük során már sok mindent kibírtak, azonban a 2100-ra várható felmelegedés miatt egyre savasabbá váló óceán már lehet, hogy nem lesz számukra kedvező élőhely, számolt be a Hawaii Egyetem híroldala. Egy nemrégiben, az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben megjelent tanulmány szerint az igen ősi állatok különösen alkalmasak a változások hatásainak vizsgálatára, mivel a zooplankton bizonyos típusából egyedül ők hagynak maguk után megfelelő kövületeket. Emellett a házuk nem kalcitból, hanem aragonitból épül fel, ez a mészvegyülettípus pedig jóval érzékenyebb az óceán savasságára, 50 százalékkal könnyebben feloldódik. Épp emiatt is váltak a pteropodák jelzőfajokká.

Ahhoz, hogy megértsük, mennyire képesek ma együtt élni a klímaváltozással és annak, az óceán savasságára kifejtett hatásával, egy nemzetközi kutatócsoport a tengeri pillangók evolúciós múltját és leszármazását tárta fel. Ezek az adatok segítenek megérteni, hogyan reagáltak a régmúlt hőmérsékleti- és szén-dioxid változásaira.
A pteropodák a kréta időszakban alakultak ki, s olyanok, mint a szénbányák kanárija (az oxigénhiány jelzésére használták), e lények pedig elsőként jelzik, ha savasodik az óceán. Hosszú történelmük alatt számtalan nagy léptékű változást átéltek már, s amint azt a jelenlétük mutatja, sikeresen alkalmazkodtak, azonban a korábbi változások egyike sem volt olyan gyors, mint a mai.

A maihoz némiképp hasonlítható léptékű felmelegedést a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum időszakában, kb. 56 millió éve élt át a bolygónk, kérdéses volt, hogy a pteropodák főbb csoportjai ekkor már léteztek-e? A fosszíliáik csak ezt követően váltak gyakorivá, ez azonban nem jelenti azt, hogy korábban nem lehettek elterjedtek. Ennek kiderítéséért a kutatók az állatkák genetikai adataiból igyekeztek visszakövetkeztetni a múltjukra. 21, az óceánban ma élő tengeri pillangó faj 2654 génjét vizsgálták meg, s ebből sikerült kiszámítani, hogy a pteropodák mindkét fő csoportja, vagyis mind a tengeri angyalok, mind a tengeri pillangók léteztek már kb. 139 millió évvel ezelőtt.
„Így kiderült, hogy mindkét csoport sokkal ősibb, és át kellett élniük az elsavasodó óceán kritikus időszakait is, mint a 66 millió éve volt kihalás, és az 56 millió éve volt felmelegedés” – mondta Katja Peijnenburg, a tanulmány vezető szerzője.

„Habár a kutatásunk alapján úgy tűnik, ezek a nyílt óceánban élő mészvázas élőlények erősebb savasodást is kibírnak, mint hittük, a mostanihoz hasonló mértékű és sebességű változásokkal még nem találkoztak” – tette hozzá Erica Goetze oceanográfus. Így továbbra is nyitott kérdés marad, hogy vajon a mészvázas állatok miként fognak reagálni az egyre savasabb óceánokra. „Jelenleg legalább egy nagyságrenddel több szén-dioxid jut a légkörbe, mint bármikor az elmúlt 66 millió évben” – mondta Peijnenburg. „Az, hogy a múlt környezeti kihívásait túlélték, nem biztosíték arra, hogy a jövőben is hasonlóan szerencsések lesznek” – hangsúlyozta a kutató.