Alajos, Leila2021. június 21., hétfő
Természet

Hiúz, farkas, medve az Északi-középhegységben

2020.12.19.NG
National Geographic Magyarország

Hogyan lehet bizonyítani a rejtőzködő nagyragadozók jelenlétét?

Forrás: Getty Images

A címben említett három állat egykor a mai Magyarország területén is előfordult, de a 20. század során jelentősen megritkultak. Szlovákia és Erdély magas hegyei, erdei között viszonylag nagy egyedszámban vannak jelen ma is.
Számukra teljesen másképpen néznek ki az határok: ők egyedek, illetve farkasfalkák territóriumaiban gondolkodnak, nem az ember által a térképen megrajzolt országhatárokban. Így fokozatosan elkezdtek átlátogatni Magyarországra, és egy idő után meg is telepedtek. 1980  környékén először az eurázsiai hiúz (Lynx lynx), majd a 2000-es években a szürke farkas (Canis lupus), az utóbbi években pedig a barna medve (Ursus arctos) jelent meg az Északi középhegység területén. Ma már a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI), a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) területén egyaránt igazolt az alkalmi vagy állandó jelenlétük, sőt, egyes esetekben a szaporodásuk is.
A medve kivételével azonban ritkán kerülnek az ember szeme elé, így felmerül  a kérdés: hogyan lehet igazolni a jelenlétüket? Ezt a kérdést tette fel a WWF Magyarország, amikor megszervezte 2020. 12. 16-ára a Nagyragadozók jelenlétének kimutatása című konferenciát. A szervezet által koordinált, az Európai Unió támogatta EuroLargeCarnivores LIFE projekt részeként megtartott rendezvényt eredetileg kétnapos, élő konferenciaként tervezte meg munkatársaival Patkó László, de a koronavírus-járvány miatt végül az interneten került rá sor, videóközvetítéssel.
Az első blokkban Bedő Péter (Slovak Wildlife Society, Börzsöny Alapítvány), Fehér Péter (Hatvani Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet) és Domokos Csaba (Milvus Csoport) kutatók, illetve Darányi László (DINPI), Gombkötő Péter (BNPI) és Szabó Ádám (ANPI), a három érintett nemzeti park igazgatóság munkatársai adtak elő a 60-70 fős közönségnek.

Farkas lábnyom a Börzsönyben, 2018-ban.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

 

A havas telek az ideálisak nyomozásra
A nagyragadozókkal foglalkozó szakemberek örülnek, ha nagy hó esik, és több napra is megmarad. Ilyenkor lehet a legkönnyebben megtalálni a vadállatok lábnyomait, ürülékét és vizeletét. A szakértő szemek el tudják különíteni a hiúz, a farkas és a medve lábnyomait más állatokétól, ennek alapján fel lehet deríteni, hogy merre járnak, mely területeket használják. Egy másik módszer, hogy egy-egy állatot befogva GPS-jeladóval felszerelt nyakörvet helyeznek a nyakára, majd szabadon engedik. A jeladó kicsit több, mint két évig óránként küld jelet, amit aztán a kutatók térképen rögzítenek.
További lehetőség, hogy szőr, ürülék, vizelet, vagy nyálmintát gyűjtenek megfelelő módszerekkel, majd laboratóriumban DNS-elemzésnek vetik alá a mintákat. A minták alapján megfelelő módszerekkel mind a fajra, mind az egyedre lehet következtetni.
Egy elejtett haszonállatból gyűjtött nyálminta pedig információt szolgáltathat arra, hogy farkas, vagy kóbor kutya volt-e a „tettes”. Ma már széleskörűen alkalmazzák a természetvédelmi őrök a kameracsapdákat: ahol tudják, hogy ragadozó megjelenésére lehet számítani, ott egy fához erősített automata kamera a mozgást érzékelve fényképeket, videókat tud készíteni. Számos ilyen fénykép és videó készült Magyarországon is ezen ritka állatokról.

Az alábbi videón be lehet tekinteni a hiúzokkal foglalkozó szakemberek életébe:

Egyelőre kerülik az embert, de nem mindig lesz ez így!
A hiúz természeténél fogva – még ott is, ahol viszonylag sok van belőle – finom érzékszervei segítségével messziről elkerüli az embert. Így általában a haszonállatokban sem okoz kárt. Nem mondható ez el a farkasról és a medvéről. Az ezredfordulón, 2000 nyarán az erdélyi Kárpátok egyik legmagasabb vidékén, a Madarasi-Hargitán túráztunk egyetemi évfolyamtársaimmal. Egy éjszakát volt szerencsénk eltölteni egy helyi magyar pásztorcsalád körében. Elmondásuk szerint a birkanyájukra folyamatos veszélyt jelentenek a farkas- és medvetámadások. Hogyan védekeznek ellenük? Egyrészt 10-15 nagy termetű kutyából álló falka vigyáz éjjel-nappal a háziállatokra, másrészt éjszakára egy elkerített karámba terelik a juhokat. Továbbá a család férfitagja a juhok mellett alszik egy kis kalyibában, és éjszakára nagy tüzet gyújt a ragadozók elrettentésére. Mivel jól ismeri a kutyáit, az ugatásukból megismeri, ha azok farkast, vagy medvét éreznek a közelben. Az éjszakát hálózsákban töltöttük a tűz körül. Már rég sötét volt, amikor a pásztor mondta, hogy „úgy” ugatnak a kutyáik, és egy nagy botot lóbálva elkezdett rohanni az erdő felé. Végül nem láttunk se farkast, se medvét, de valósnak tűnt a veszély.
Az Északi-középhegységben élő gazdálkodóknak is fel kell készülniük a jövőbeni védekezésre villanypászotorok, kutyák beszerzésével. A jelenlegi magyar jogszabályok alapján az állam nem fizet kártérítést, de a nemzeti park igazgatóságok és a Kuvasz-Őr Program  érdemben tudnak segíteni a védekezés megvalósításában, a WWF Magyarország pedig a terepi szakemberek, állattartók és vadászok számára szakmai kiadványok elkészítésével és minél szélesebb körű megosztásával segíti a nagyragadozókkal való együttélést. Emellett érdemes lenne a jelenlegi és jövőbeni helyzetre aktualizálni a jogszabályokat.

Miért jó nekünk a nagyragadozók jelenléte?
Erre a kérdésre több válasz is adható. Egyrészt mert szépek, és megmozgatják az emberek fantáziáját. Másrészt fokozottan védett, uniós jelentőségű fajok. Emellett egy további érvet részletesebben is kifejtek: biológiai szakszóval csúcsragadozóknak hívjuk ezeket az állatokat. A  biológusok általában örülnek a visszatértüknek, hiszen fontos szabályozó funkciót töltenek be a természetben. Megakadályozzák a szarvasok, őzek, vaddisznók túlságos elszaporodását, és elejtik a beteg állatokat. Az alábbi videóban George Monbiot magyarázza el, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban hogyan gyűrűzött tovább a visszatelepített farkasok hatása a teljes táplálékhálózaton keresztül, sőt még a folyók folyását is megváltoztatta!

Írta: Bajomi Bálint – bajomi.eu 

Hozzászólások

Mi a természetes zajok hatása az állatokra?

Mi a természetes zajok hatása az állatokra?

Nemrégiben a Nature Communications tudományos

Az ember elől költözhetett a hegyekbe az új-zélandi kea

Az ember elől költözhetett a hegyekbe az új-zélandi kea

A kea, a világ egyetlen alpesi papagájfaja, az egyik

Új emlősfajt írtak le Afrikában

Új emlősfajt írtak le Afrikában

A szirtiborzok harsány hívóhangja visszhangzik

A kardszárnyú delfinek társas viszonyainak titkai

A kardszárnyú delfinek társas viszonyainak titkai

Az Exeteri Egyetem és a Bálnakutató Központ (CWR) közös

Télen is aktívvá válhatnak a szúnyogok

Télen is aktívvá válhatnak a szúnyogok

A szúnyogok a világ számos táján okoznak nyaranta problémát, egyes térségekben ugyanakkor a klímaváltozás miatt a rovarok egész évben aktívvá válhatnak.

National Geographic 2021. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket