Népszámlálás volt a budapesti állatkertben
A Fővárosi Állat- és Növénykert friss „népszámlálása" szerint 881 állatfaj 10 528 egyede él az intézményben. Ezzel a fővárosi a legtöbb fajt felvonultató állatkert Magyarországon, a gyűjtemény változatossága pedig nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számít.
Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a városligeti intézményben az emlősöket 133 faj 1368 egyede, a madarakat 151 faj 1262 egyede, a hüllőket 130 faj 950 egyede, a kétéltűeket 30 faj 131 egyede, a halakat pedig 218 faj 6070 egyede képviseli.
A gerinctelenek közül 213 különböző fajjal foglalkoznak, ezen belül 98 faj esetében van egyedi nyilvántartás, 666 egyedre. További 115 gerinctelen faj – elsősorban nagy egyedszámban tartott rovarok – esetében viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért ezek az állatok tenyészetenként szerepelnek a leltárban.
A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 127 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható.
Más állatkertekkel összevetve a Fővárosi Állat- és Növénykert fajszáma kiemelkedő: a magyarországi állatkertek közül itt látható a legtöbbféle állat, és európai összehasonlításban is csak kevés helyen mutatnak be ennél több állatfajt. Magyarországon csak a fővárosi állatkertben látható például az óriásvidra, a csupaszorrú vombat és a rövidcsőrű hangyászsün.
Nem csupán a bemutatott fajok száma kimagasló, hanem a változatosság is nagy, hiszen a szóban forgó állatfajok sok különböző állatcsoportot képviselnek. A biodiverzitás bemutatása és érzékeltetése az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet erősítése szempontjából is fontos.
A közlemény kitér arra is, hogy az állatkert szakemberei sok ritkulóban lévő fajjal foglalkoznak, amelyeknél a bemutatáson túl a természetvédelmi célú szaporításnak is nagy a jelentősége. Mint írják, jelentős szaporítási eredményeket értek el 2020-ban a sörényes hangyászoknál, a szumátrai orangutánoknál, az ázsiai vadkutyáknál, az óriásvidráknál, a tapíroknál, a szürkenyakú koronásdarvaknál, valamint a tarvarjaknál is.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
2023. május asztrofotója: Nemzeti színekben tündökölt a sarki fény
Izland szigetén nem lehetett betelni a káprázatos jelenség látványával.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
