Fontos a természetismeretet oktatók felkészültsége

Kérem, meséljen egy kicsit az eddigi életútjáról! Hol végzett, hol dolgozik, milyen témákat kutat?
A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végeztem biológia-földrajz tanárszakon. Ezt követően egyetemi oklevelet szereztem a Pannon Agrártudományi Egyetemen (Keszthely) okleveles természetvédelmi szakmérnök szakon. E mellett rendelkezem alapfokú gombaszakismereti vizsgával, illetve elektromos halászgépkezelői OKJ-s bizonyítvánnyal valamint vadgazdálkodási képesítéssel. A tanári diploma megszerzése után egy évnyi győri kitérő (itt egy mezőgazdasági szakközépiskolában dolgoztam) után a jelenlegi munkahelyemen dolgozom, aminek a neve az elmúlt időben többször is változott. Mostani pontos megnevezése némileg hosszúnak tűnik: Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék. Csaknem két évtizede a tanszék vezetőjeként igyekszem szervezni az oktatási, kutatási és egyéb feladatokat.

Úgy tudom a tanári pályának vannak családi hagyományai is.
Igen, biológus családból származom, édesapám az Egri Tanárképző Főiskolának volt botanikus főiskolai tanára, édesanyám pedig biológiát is oktatott egy egri iskolában. Ez meghatározta már kora gyermekkoromtól az érdeklődésemet a természet iránt. Főként a madarak jelentették és jelentik ma is a kiemelt élőlénycsoportot számomra, de más érdekelnek más fajok is, így a természetes halközösségek, egyes növénycsoportok, élőhelyegyüttesek (főként a nyírségi keményfa ligeterdők), illetve herpetológiai felmérések is munkám részét képezték. Talán haltani érdeklődésemnek is köszönhető, hogy oktatási karunk adta a helyszínt a Magyar Haltani Társaság megalakulásának 2005-ben, amelynek azóta az alelnöke is vagyok.

A halak mellett a madarakhoz sem lett hűtlen?  
Madártani vizsgálataim egyrészt erdei közösségek ökológiai felmérését jelentették, illetve már több évtizede a madárurbanizáció kérdései is érdekelnek, kiemelten a galamb- és a varjúfélék. Programszerű madárjelölést is folytatok néhány régióban (Nyírség, Zempléni-hegység, Bódva-völgy, Debrecen). Három évtizede hallgatókkal és számos kollégával együtt részt veszek a Bódva-völgyi Madávonuláskutató és Természetvédelmi Tábor munkájában, mint gyűrűzésvezető. Éppen most néztem a hivatalos adatokat. Eddig több mint 48 ezer madár fordult meg a kezemben jelölésre várva az elmúlt évtizedekben. Eddigi munkámat talán a neves természetfestő, Muray Róbert idézetével jellemezhetném: „Témám a Természet!”

Milyen oktatási tevékenységben vett részt eddig?
Az egyetemen az állattan oktatásával kezdtem, majd amikor szerveződtek az egyes szakirányok, később az önálló szakok, további tantárgyak felelőse is lettem. Így az ökológia, vadászati állattan (madarak), ezt követően az oktatásba sikerült bevezetni a természetvédelem tárgyamat is. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb oktatási eredményemnek tekintem, hogy országos szinten sikerült kidolgozni a természetvédelmi mérnök szak képzési tervét és megalapítani a természetvédelmi mérnök szakot, amely oktatását karunkon kezdtük el elsőként. Szakvezetőként, alap-és mesterképzésben további tárgyak felelőseként, többek között a természetvédelmi állattan, Magyarország földtana és természetföldrajza, biológiai invázió, természetvédelem tárgyak oktatásában veszek részt. Nagyon fontosnak tartom a szervezett terepgyakorlatokat mindkét oktatási szinten, ezek vezetése számomra minden alkalommal igazi szakmai élményt adnak, amit szeretnék átadni a hallgatóknak is.

Nemrégiben létrehoztak egy új tanulási lehetőséget a Debreceni Egyetemen. Mi ennek a neve, mit tanulnak meg itt a hallgatók?
Az eddigi tapasztalatok és az oktatás gyakorlati fejlesztése szándékával néhány évvel ezelőtt sikerült megalapítani egy új szakot, amelyet már felsőfokú képzettséggel rendelkező hallgatóknak szántunk. A természetpedagógus szak létrehozását, országos alapítását az eddigi oktatási, gyakorlati tapasztalatunk mellett az is elősegítette, hogy egy debreceni oktatási intézmény tanulóinak az iskola néhány pedagógusával együtt évente rendszeresen szervezünk erdei iskolai tábort az Aggteleki Nemzeti Park területén.

Az is látható, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb igény mutatkozik a szülők részéről, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabad idejüket. Ez lehet erdei iskola, zootábor vagy egyéb, a természetben megszervezett hosszabb-rövidebb program. Ezek csak akkor lehetnek igazán emlékezetesek a gyermekek számára, ha a programokat felkészült, szakmailag is hiteles tanárvezetők irányítják. A szakra jelentkezők számára ezt kínáljuk. A képzés 3 féléve alatt a pedagógiai tárgyaktól a természetismereten át, vezetett és önálló szakmai gyakorlatokon keresztül számos ismeretanyag kerül átadásra. Az utolsó félévben specializáció is lehetséges, hiszen erdei iskolai és zoopedagógiai tantárgycsoportokat is felvehetnek a hallgatók.

Mit jelent pontosan a „szakirányú továbbképzés” kifejezés?
A mérnökképzést folytató intézmények diploma utáni, azaz posztgraduális képzéseit sokáig szakmérnök képzésnek nevezték. Egy ideje azonban az ilyen típusú képzések szakirányú továbbképzési szakként kerültek megnevezésre, amilyen a természetpedagógus szakirányú továbbképzési szak is.

Kiknek lehet hasznos ez a képzési forma?
Az eddigiek során az ország 4 állatkertjéből jelentkeztek a képzésre zoopedagógiával foglalkozó szakemberek, valamint végzett természetvédelmi mérnökök, gyakorló pedagógusok illetve más végzettségűek is tagjai voltak az egyes évfolyamoknak. Olyanok, akik már szerveztek különböző szakmai táborokat vagy távlati terveik között szerepel ilyen program.

Nagyjából hány főből áll egy évfolyam?
Az eddigiek során két évfolyamot iskoláztunk be. Mindkét évfolyamon 11-11 hallgató kezdte meg a tanulmányait.  Az ideális létszám 10-15 fő, akik számára személyre szabott programokat is tudunk kínálni, a tantervben meghatározott tárgyak mellett. Természetesen ha többen jelentkeznek, akkor sem zárunk ki senkit. A képzést minden évben a tavaszi félévben indítjuk, a jelentkezéseket január 15-ig várjuk.

Milyen tárgyakat oktatnak?
Az első félévben előtérbe kerülnek a pedagógiai tárgyak, amelyeket a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói tartanak. Ilyen a személyiségfejlesztés és csoportépítés, a didaktika (2 félévben) vagy a pedagógiai programfejlesztés. Karunk oktatatói ezt kiegészítik a környezeti nevelés, kézművestechnikák tárgyakkal is. A tanszékünk és karunk munkatársai által oktatott szakmai tárgyak közül csak néhányat emelek ki, mint az állat- és a növényismeret, földtani értékek ismerete, természetvédelem, természetismereti vizsgálatok. Az utolsó félévben az erdei iskolai (pl.: túravezetési és táborozási ismeretek) és a zoopedagógiai tantárgycsoport tárgyai (pl.: zoopedagógiai programok) kerülnek oktatásra. Az első és a második félév végén több napos terepgyakorlaton is részt vesznek a hallgatók. Itt gyakorló pedagógusok is bekapcsolódnak az oktatásba. A képzést szakirányos, önállóan végzett nyári gyakorlat is kiegészíti, a szakdolgozat készítése mellett.

Minden, a környezeti nevelés iránt érdeklődőt várunk képzésünkre. A szak létrehozásakor az alábbi gondolatot fogalmaztuk meg: Tudással a természetért, oktatással a természetszerető nemzedékért!

Az interjút készítette: Bajomi Bálint – bajomi.eu