Hazánk igazi ritkasága: a vidrafű
Méltán érdemli ki e címet, hiszen például Veszprém megye területén csupán egy előfordulása ismert napjainkban.
A Marcal-medencében, még a nyári nagy melegek és szárazság idején is, található egy láprét, ahol a feltörő kis vizeknek köszönhetően mindig nedves a talaj. Ezen az élőhelyen él, számos ritka faj tőszomszédságában a vidrafű (Menyanthes trifolia).
A vidrafű hazai elnevezése minden bizonnyal élőhelyére vonatkozik: hiszen feltöltődési vagy lápok, semlyékek, ritkán éger- és nyírlápok valamint dagadólápok peremén fordul elő. Bár itt a vidra csak elvétve jelenik meg, de a nép a vizes élőhelyeket egy kalap alá vette régen. Görög eredetű tudományos elnevezése a ménüein: feltűnik és az anthos: virág szavakból származik.
A leveleinek alakjára utal egyik népi elnevezése a keserűlóhere, korábban használták a bolyhos virág, keserű háromlevelű fű, vidra eleczke neveket is. Virágzási ideje április végétől májusig tart, de nem minden évben bontja szirmait. Virágait a poszméhek látogatják.
A vidrafű cirkumboreális elterjedésű növény (bolygónk északi féltekén él), Észak-Amerikában és Eurázsiában eterjedt, Európa déli részén már igazi ritkaság.
Régóta ismert gyógynövény, teakeverékként az ókor óta használják. Keserű ízű, étvágyjavító és lázcsillapító hatású leveleit gyomor- és bélbántalmak ellen javallották az ember és az állatgyógyászatban egyaránt. Leveleiben menyantin nevű glikozid, cseranyag és szaponin található. Boros Ádám neves botanikus már a ’30-as években felhívta a figyelmet a növény nagyarányú fogyatkozásra, hiszen ebben az időben a gyógynövény-kereskedők, száraz levélként évi hat-tizenkétezer kilogrammnyit vittek a piacokra. A gyűjtésen kívül megfogyatkozásához hozzájárult a lápok nagymértékű lecsapolása is.
Napjainkban védett növény, gyűjtése tilos!
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Sikeresebb a polip, ha hal társával együtt vadászik
Nem túl gyakori, hogy két teljesen különböző állatfaj közösen szerez élelmet, ezt most polipok és halak esetében figyelték meg részletesen.
A virág céltábla a méhek szemében
Nem mindegy, mekkora a virág középső, sötét mintázata, ennek fényében válik kevésbé vagy épp jobban vonzóvá a méh számára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
