Megfejtették a galápagosi gazdag élővilág egyik titkát
A kutatók egy ideje tudják, hogy a víz helyi mozgásai kulcsfontosságúak a Galápagos-szigetek számára, az áramlásokat irányító faktorokat viszont eddig nem ismerték.
Egy friss tanulmány magyarázatot adhat arra, hogy miként fejlődhetett ki ilyen páratlan ökoszisztéma a vulkanikus, sziklás, kevéssé csapadékos, vegetációját tekintve gyér Galápagos-szigeteken – számol be a Phys.org. A világörökségi helyszínnek számító szigetcsoporton változatos fajok fejlődtek ki, melyek megfigyelése az evolúciós elmélet kidolgozásában is segítette Charles Darwint.
A szakértők évtizedek óta tudják, hogy az ökoszisztémának kedvez a helyi hideg, tápanyagban gazdag, mélyből feláramló víz, melyben hemzseg a tápláléklánc alsó szintjét képező fitoplankton. A Southamptoni Egyetem, az ecuadori San Francisco de Quito-i Egyetem és az Egyesült Királyság Országos Oceanográfiai Központjának csapata most azokat a tényezőket elemezte, amelyek szabályozzák ezt a feláramlást, és amelyek adott esetben a klímaváltozásra is érzékenyek lehetnek.
A kutatók számítógépes modellek segítségével mérték fel a térség áramlatait. Az eredmények alapján a feláramlásokat a helyi északi szelek kontrollálják, ezek a szigetektől nyugatra erőteljes turbulenciát idéznek elő az óceán felső rétegében. Ennek hatására a mélyben lévő víz feláramlik, ami megalapozza Galápagos különleges ökoszisztémáját.
Alex Forryan, a csapat tagja szerint a feláramlás hátterében a légkör és az óceán helyi interakciója áll. A szakértő úgy véli, ezen folyamat átalakulását is figyelemmel kell követni, amikor a helyi élővilág változásait vizsgálják. Az éghajlati átalakulás ugyanis nagyban befolyásolhatja ezt a különleges interakciót.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
