Holdfényes jégszobrok

Amikor a téli Balaton bizarr jégformái felett feltűnik az ezüsthíd, az élmény megfizethetetlen.

A mínusz 6 fokos levegőhöz élénk északi szél társult, amikor napnyugta után megérkeztem Balatonaligára. A kitett partszakaszt már napközben felderítettük egy Valentin napi családi program keretében. Egyre-másra bukkantak fel különös formák, amelyeket a hidegbetöréskor partra csapódó, majd jéggé fagyó hullámok produkáltak. A délutáni emberáradat napnyugta után teljesen eltűnt; magányosan botorkáltam a dermesztő jégvilágban. Az élmény azonban mindenért kárpótolt. Kedvenc időszakomban – a navigációs szürkület végén – még vöröslöttek az alkonyati színek, de a négy napos Hold által vetett ezüsthíd már élénken fénylett. A képen látható, függőcseppkőre emlékeztető, jégbe fagyott faágaknak egy, erre a célra kifejlesztett kézi lámpával adtam derítést. A fotó Canon EOS 6 D kamerával, Canon 24-105 objektívvel készült 24 mm-nél. Az előtér és a háttér élességéhez a szokásosnál szűkebb, f/7,1-es rekeszt használtam, ISO 5000 érzékenység és 8s záridő mellett, amely mellett a hamuszürke fénnyel kiegészült vékony holdsarló már túlexponálva látszik.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu