Dunai útinapló

2020 áprilisában, a budapesti Háros-öbölből indulva, 3 nap alatt leeveztem Paksra. A túráról lineáris útinaplót terveztem írni, de végül nem az lett belőle. Az alábbi írásban e három nap tapasztalatait osztom meg Önökkel. A gondolatok nagy része szubjektív vélemény és vannak olyanok, amelyek csak a kora tavaszi Dunára vonatkoznak.

A változatos Duna
Ellentmondásnak tűnhet, hogy a Duna Budafoknál, a 6-os útról lepillantva, éppen olyan, mintha Paksnál vagy Dunaszekcsőnél néznénk. Ha azonban evezünk, a látvány és a színek állandó változásban vannak. Mindig történik valami és akkor sem lehet unatkozni, ha napi 6 órát kell a hajóban tölteni a kitűzött távolság eléréséért.

Nick Thorpe, a BBC volt kelet-európai tudósítója, Duna című könyvében a folyót Glykonhoz, illetve az arról készült konstancai múzeumban kiállított szoborhoz hasonlítja: „zöldben, barnában, fehérben, sárgában, kékben, ezüstben, szürkében és feketében játszó test, amelynek a hangulata folyton változik.” A 20. század második felében kiásott szobrot, feltehetően a keresztények elől temették el a régi vallás hívei.
A Balaton talán hamarabb adja a szépségeit, gyorsabban magával ragad a látványa, de aki utazott már hosszabban a Dunán, az tudja, hogy sokkal változatosabb, mint a 6-os útról lepillantva.
Az indulás Budapestről
Akármilyen furcsán hangzik, az indulás Budapestről nem könnyű. A Duna belvárosi szakaszán egyáltalán nincs lehetőség vízre szállni. Ha valaki északról, a nagy hajóforgalom miatt, nem szeretne a hidak alatt végigevezni, a főváros déli részéről indulva sincs könnyebb dolga, ugyanis nem találni stégeket és megfelelő partszakaszt. A Kopaszi-gát és a belső vízterület magántulajdonban vannak, „külsősök” számára sem a vízre szállás, sem a kikötés nem engedélyezett. Egy kényelmes, dél-budapesti induláshoz a Hárosi-öböl jelenti a megoldást.
Randevúzó vadkacsák és a Duna arisztokratái
Tavasszal, naponta 6-7 órát töltöttem a vízen, volt időm megfigyelni őket. Ha a gémek és a kócsagok a Duna arisztokratái, a vadkacsák (tőkés réce) a Duna népes polgárai. Az előzőek arisztokratikus viselkedésének jellemzője, hogy soha nem engednek közel magukhoz, az viszont előfordul, hogy kilométereken keresztül kísérnek. Kitartóan, akár órákon keresztül. Ötven méterre megközelítve őket, óvatosan felszállnak, és odébb repülnek.
Április végén már láthatóak kis tőkésrécék anyjukkal. Akik még nem gondoskodtak az utódokról, azoknál valószínű meghiúsult az első költés, ezért újra párba állnak és így röpködnek.

A tűz és a sátor
Áprilisban nem ritka, hogy a víz mellett, hajnalra, nulla fokra is lemegy a hőmérséklet, tehát érdemes biztonságos helyen tüzet rakni, majd hajnalban újra éleszteni. A 10 fokig alkalmas hálózsák tavasszal, sátor nélkül, kevésnek bizonyult.
Az éjszaka hangjai
A parton alvás során, mind az ártéri erdőből, mind a víz felől jövő hangok az éjszaka előrehaladtával egyre félelmetesebbé válnak. A halak folyamatos ugrálása is ijesztő, de az erdő állatainak neszezése félálomban mindig azt az érzetet kelti, hogy valaki közeledik, valaki a közeledben járkál.
Áprilisban még alig látni embert a Dunán, kivéve néhány horgászt, valamint a teherszállító uszályok személyzetét. A horgászok nem érdeklődnek a vízi vándor iránt, egy-egy kérdésre is szűkszavúan válaszolnak. Az uszályok személyzete inkább mosolyogva érdeklődik, de beszélgetni nem lehet velük. A hangos motorok berregésétől legfeljebb süket, mosolygós gesztikulálásra futja.

A napi penzum
Egy versenykajakban, vagy egy gyorsabb túrakajakban a kényelmesen megtehető napi távolság 30-50 kilométer. Kenutúrán ez inkább 30. Ilyenkor viszont mindenre jut idő. A hosszabb kiszállások alkalmával érdemes a parttól eltávolodni. Az ártéri területek azonnal meglepetéssel szolgálnak: egy magasles, egy belső tó, egy virágzó kukoricatábla, vagy egy gulya a távolban. Élő és elhagyott tanyák is vannak szép számmal mindenfelé. Az ártéri erdő, az ártéri területek nyugalma más, talán mélyebb minden egyéb természeti egységnél – ahol a víz és föld találkozik, és néha egyesülnek. Egy gyors kajakban, tempósan haladva, akár 60-75 km is megtehető egy nap, ilyenkor viszont, a frissítések kivételével nincs megállás.
Öt percenként nézz hátra, és ne használj fülhallgatót!
Ha a nagy hajók útjába visz utunk (ne felejtsük el, tartósan ilyen útvonalon haladni kishajóknak tilos), mindenképpen nézzünk hátra legalább 5 percenként, és ne hallgassunk zenét fülhallgatóval. A gyorsabb hajók, folyásirányban haladva, pillanatok alatt a hátad mögé érnek, ami nagyon balesetveszélyes.
Balra a Csepel-sziget, jobbra a löszfal
Budapesti indulás esetén a nagy ág bal partján a Csepel-sziget húzódik, ami a magyarországi Duna szakasz második legnagyobb szigete, 57 km hosszú. A Ráckevei Duna Tasnál ér össze a nagy ággal, itt ér véget a sziget a déli oldalon.
A löszfal a magyarországi Duna utazásnak egy látványos eleme. Már Budapest alatt is (pl. Érdnél) látható löszfal, sok száz kilométeren keresztül, nem csak hazánkban, de Horvátország, Szerbia és Bulgária területén kíséri az utazót a Duna jobb partján. Nem homok falról van tehát szó, hanem a homoknál sokkal apróbb szemcséjű jégkorszaki kőporlerakódásról, a löszről, ami azonban messze nem éri el a kő szilárdságát. Ez a fal teszi egyébként nagyon hangulatossá néhány település Duna parti panorámáját. Ilyenre épült Kulcs, de Dunaújváros, Dunaföldvár és Paks is.

Hogy kerülnek a Kossuth híd pillérei az adonyi partokra?
Budapest felszabadulása után 1945-ben a Parlament déli oldalán nyolc hónap alatt megépítették az első, Kossuthról elnevezett hidat, amit aztán 17 éves szolgálat után elbontottak. A pillérek vasbeton köpenyeit az Adonyi partoknál helyezték el, ma is látható.
A Budapest és Paks közötti túra egyik legszebb része a Rácalmási szigetek Természetvédelmi Terület. Ez a gyakorlatban egy mellékágat jelent, egy híddal a közepén, ami bevisz a szigetre. A közepesnél alacsonyabb vízállás olyan zátonyokat rejt, ami megtréfálhatja a túrázót. 2020 áprilisában sem lehetett átevezni a teljes ágon, ugyanakkor a gémeknek könnyű zsákmányul szolgáltak a száradó mederben rekedt halak.

A falu neve egyébként beszélő név. Az elpusztult és teljesen néptelenné vált középkori Almás községet a 17. században szerbek élesztik újjá. Rácalmást éppúgy, mint Szentendrét az 1690-ben Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével északra menekülő szerbek alapították. I. Lipót szavatolta az állampolgári jogokat, engedélyezte a letelepedést, a szabad vallásgyakorlást.
Megérkezés Paksra
A Dunán töltött harmadik nap végén, jóleső érzés volt megpillantani Paks magas löszfalait. Az itteni, talán a legjobb példa erre a kivételes dunai képződményre. Legmagasabb pontja a Sánchegy, a 103 méter magas löszös domb, amely Közép-Európában egyedülálló, egyben tájvédelmi körzet. A város közelében húzódott a római birodalom dunai limes, pannoniai szakaszának egyik állomáshelye.

Írta és fényképezte: dr. Bebők Gábor