Az űrből vizsgálják a madarak vándorlását
A Nemzetközi Űrállomás csapata különleges szemszögből képes vizsgálni bolygónkat.
Az AMASS (Avian Migration Aerial Surface Space) projekt keretében a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) készített képek segítségével mutatják be a madarak vándorlását – számol be a NASA. A programban hét veszélyeztetett faj útját elemzik, az elmúlt években mindegyik állat esetében sikerült olyan kulcsfontosságú területeket azonosítani, amelyek a vándorlási útvonalak mentén találhatóak. Az AMASS-ban a NASA mellett a Kanadai Űrügynökség vesz részt, a projektet a Roberta Bondar Alapítvány támogatja.
Bondar, az első kanadai nő, aki az űrben járt, korábban rengeteg felvételt készített a madarakról és környezetükről, de tudta, hogy az űrből egészen más kép rajzolódhat ki. Az AMASS 2016-ban kezdődött meg, az űrhajósok eleinte Észak-Amerika régióiról gyűjtöttek adatokat. Bondar fő célja az, hogy a programmal még inkább felkeltsék az érdeklődést az állatok iránt, ehhez kiállításokat és online térképeket fognak létrehozni. Az egyik faj, a kis flamingó esetében már el is készült egy informatív összeállítás.
2016 után nem állt le a munka, újabb asztronauták kapcsolódtak be. Az ISS legénységei közül sokan szeretnek fotókat készíteni, az AMASS így nem jelentett pluszterhelést. A felvételek létrehozása egyébként, részben az űrállomás gyors mozgása miatt, egyáltalán nem egyszerű feladat.
Világszerte mintegy 1500 madárfajt fenyeget a kihalás, a vándorlási útvonalak megzavarása különösen nagy problémát jelent. Bondar bízik benne, hogy az űrből készített képek felhívhatják a figyelmet a jelenségre.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Veszélyes betolakodó dúlja fel hazánk élővilágát
Az idegenhonos állat betegségeket terjeszt és kiszorítja az őshonos fajokat természetes élőhelyükről.
Egyes cetek rendkívül hosszú életűek lehetnek
A bálnákról eddig úgy tudtuk, nagyjából az emberrel azonos hosszúságú élet várhat rájuk, egy új kutatás szerint azonban egyes fajaik akár 150 évig is élhetnek.
190 új fajt írtak le a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai 2024-ben
Vegetáriánus piráják, mohaállatok sokasága, üvegszárnyú lepke, különös kopoltyúparazita hal, vagy épp a Leonardo DiCaprio után elnevezett kígyó is az újonnan megismert fajok közt van.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
