Ferenc, Olívia2021. december 03., péntek
Természet

Hazánk barlangjainak különleges világa

2021.03.08.NG
National Geographic Magyarország

Magyarországon négyezernél is több barlangot ismerünk, melyek a legfontosabb élettelen természeti értékeink közé tartoznak.

Hazánk legrégebben kutatott és talán legismertebb barlangja az Aggteleki Nemzeti Park területén található Baradla-barlang. A cseppkőbarlang 1995-től a világörökség része.
Forrás: Egri Csaba
 

Ellentétben az élő természettel, a barlangok nem tudnak megújulni, regenerálódni, tehát állapotuk romlása a legtöbb esetben visszafordíthatatlan. Ezért is vonatkozik rájuk szigorú természetvédelmi szabályozás. 1961 óta általános, ex lege védettség alá tartoznak, azaz felfedezésüktől kezdve, külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül is védett természeti értéknek minősülnek, a legjelentősebbek pedig fokozott védelmet élveznek. Hazánkban a barlangoknak nincs pénzben kifejezhető értéke, nem vásárolhatók meg, valamennyinek az állam a tulajdonosa.

 

Az Aggteleki-karszt cseppkőbarlangja, a Béke-barlang
Forrás: Egri Csaba

 

A karsztok és barlangok szinte elválaszthatatlan páros, mert a barlangok kialakulásának egyik leggyakoribb feltétele a karsztosodásra alkalmas – vagyis jól oldódó – kőzet. Ám a karsztok és különleges felszín alatti világuk nagyon sérülékeny természeti képződmények és fokozottan érzékenyek a szennyezésre. Ezért is nyilvánította a Nemzetközi Barlangtani Unió (UIS) a 2021-es esztendőt a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évévé. Nagyon fontos, hogy ne csak a szakma, hanem a nagyközönség is tudatában legyen a karsztok és barlangok különös jelentőségével, egyszersmind védelmük fontosságával.

 

A Bükki Nemzeti Park területén található a lillafüredi Anna-barlang. Hazánk egyik ritka mésztufabarlangja, mely a Szinva-patak vízesése által beboltozódott üregben alakult ki. Falain sok helyen felfedezhetők a patak vizének mésztartalma miatt megkövesedett finom növényi maradványok.
Forrás: Egri Csaba
 

Mit nevezünk barlangnak?
A természetvédelmi törvényben meghatározott definíció alapján a barlang a szilárd földkéregben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossza meghaladja a két métert és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.
A barlangok formakincsei, mérete és képződményei az őket kialakító folyamat jellegétől függően igen változatosak lehetnek. Leggyakrabban az ún. klasszikus karsztosodás során alakulnak ki, amikor a felszínre hullott csapadékvíz a kőzetrepedéseken, ill. a víznyelőkön keresztül a mélybe jutva hozza létre a barlangjáratokat. Bizonyos földtani feltételek megléte esetén a mélyből feláramló vizek által is kialakulhatnak kisebb nagyobb üregek. Ilyenek, un. hipogén barlangok, melyek hazánkban is nagy számban fordulnak elő, mint például a Budai-termálkarszt barlangjai.
Kialakulhatnak a kőzettömegek elmozdulásával, (pl. hasadékbarlangok), vagy akár a kőzetek keletkezésével egy időben is, mint például a mésztufabarlangok, vagy a lávacsőbarlangok. A karsztos kőzeteken túlmenően találhatunk barlangot homokkőben, különböző vulkáni kőzetekben, sőt a gleccserbarlangok esetében akár jégben is. Szinte felsorolni is lehetetlen, hányféle környezetben és milyen módon keletkezhetnek.

Hazánk egyik legkülönlegesebb barlangos vidéke a Duna-Ipoly Nemzetei Park területén található Budai-termálkarszt Budapest alatt húzódik. A Duna mentén feltörő meleg vizű források több százezer éve fejtik ki oldó hatásukat a hegység belsejében, és az eltelt hosszú idő alatt labirintusszerű, sokszintes barlangjáratokat hoztak létre a mélyben. A feltörő meleg és langyos vizek nemcsak az üregek kialakításában vettek részt, hanem különleges, ritka ásványkiválásokkal is díszítették a barlangok falait.

A budai barlangokra igen jellemzőek a falakat vastagon borító, „karfiol” néven is emlegetett, a barlangot egykor kitöltő meleg vízből képződött, fehér kalcitkiválások. A fotó a Szemlő-hegyi-barlang kutatók által feltárt részében készült.
Forrás: Egri Csaba

 

Budapest alatt ma már több mint 55 kilométer hosszúságban ismerünk barlangjáratokat, és ez a szám a kutatásoknak köszönhetően egyre nő. Itt a főváros alatt húzódik hazánk leghosszabb barlangja, a Pál-völgyi-barlangrendszer is, amelynek ismert járatai a 32 kilométert is meghaladják. Szintén Budapesten található a gyógyító klímájáról is híres Szemlő-hegyi-barlang. Mindkét barlang falait dúsan borítják a különféle ásványkiválások és mindkettőben vannak olyan kiépített, kivilágított szakaszok, ahol biztonságos és kényelmes körülmények között pillanthatunk be a felszín alatti világ rejtelmeibe.

 

A Budai Vár-barlang, ahol a természetes barlangüregeket a középkor óta használják és alakítják, mára az ember és a természet több évszázados munkájának eredményét tükrözi.
Forrás: Egri Csaba

 

Budapest egyik legsajátosabb, látogatható barlangja a Budai Vár-barlang. A Várhegy belsejében létrejött, számtalan kisebb-nagyobb barlangüreget a középkortól kezdték megismerni és használni az ott lakók. Az évszázadok során aztán az ember folyamatosan saját igényei szerint alakította az üregeket, melyek ma már egy több mint 3 kilométer hosszú összefüggő rendszert alkotnak. Az izgalmas labirintusrendszerrel a Duna-Ipoly Nemzeti Park által vezetett városi séták során ismerkedhetünk meg.

 

A Tapolcai-tavasbarlangnál a romantikus föld alatti csónakázást egy modern látogatóközpont is kiegészíti a felszínen.
Forrás: Egri Csaba

 

Budapesten kívül egyéb példa is akad urbánus környezetben található barlangokra. Ilyen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található Tapolca városa alatt húzódó barlangrendszer is. A csónakázó taváról híres Tapolcai-tavasbarlang már régóta vonzza a turistákat télen-nyáron. A folyamatos karsztkutatás 2010-es nagy felfedezései óta pedig már több mint 10 kilométeres hosszúságban ismerünk összefüggő járatokat a város alatt.

 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található Csodabogyós-barlang egyik legszebb terme, az ezernyi szalmacseppkővel díszített Függőkert.
Forrás: Egri Csaba

 

A Balaton környékének egyik kuriózuma a Csodabogyós-barlang. A Keszthelyi-hegységben, Balatonederics mellett nyíló barlang hatalmas hasadékai kiterjedt labirintusrendszert alkotnak. Bár nincs járdákkal és villanyvilágítással kiépítve, mégis igen népszerű túracélpont a kalandtúrákat kedvelők körében. A barlangban három különböző nehézségű és hosszúságú túraútvonal közül is választhatunk, ahol tapasztalt túravezetők kalauzolásával, létrák és kapaszkodókötelek segítségével fedezhetjük fel a barlangot.

Élet a barlangokban
A barlangok sötét és nyirkos világa nem sok élőlénynek kedvez. A legtöbb állattal a barlangok bejárati zónájában találkozhatunk, amely egyfajta átmenetet képez a benti és a kinti világ között. Egy-egy borz, róka, nyest vagy kisebb rágcsáló gyakran keres menedéket a barlangok bejáratában.

Az Aggteleki-karszt egyik endemikus (bennszülött) barlanglakó állatfaja az aggteleki vakbolharák, a felszín alatti patakokban él.
Forrás: Egri Csaba
 

A belső, örökké sötét járatszakaszok azonban már a valódi barlanglakó állatok otthona. Az itt lakóknak alkalmazkodniuk kell a fény teljes hiányához, az aránylag alacsony hőmérséklethez, valamint a rendkívül táplálékszegény környezethez. Az ehhez való alkalmazkodás során alakultak ki az itt élő fajok sajátos jegyei: a fehér színű, pigmenthiányos kültakaró, és az elcsökevényesedett szem, amely egyben azt is jelenti, hogy a valódi barlanglakó állatok zömmel teljesen vakok, mint pl. a szemercsés vakászka (Mesoniscus graniger), vagy az aggteleki vakbolharák (Niphargus aggtelekiensis).

 

A képen bal oldalt és hátrább kis patkósdenevérek, elöl jobb oldalon pedig két közönséges denevér látható.
Forrás: Potyó Imre

 

A felszín alatti világ közismertebb lakói a denevérek. Ezek a kicsi, ám annál hasznosabb állatok nem valódi barlanglakók, életterük nem kizárólag barlangokra korlátozódik. Az itt előforduló állatok élettevékenysége csak részben, általában a nappali pihenés, illetve a téli hibernáció idejére kötődik barlangokhoz. Egyes denevérek kifejezetten szeretik a barlangi viszonyokat, szívesen választanak föld alatti üregeket akár nyári szállásnak, akár nászhelynek vagy az ivadékgondozás helyszínének.

 

A lillafüredi Szent István-barlang a Bükk egyik nagyközönség számára is megnyitott, cseppkődíszes barlangja. Gyógyhatású levegője a barlangterápiás kezeléseket is szolgálja.
Forrás: Egri Csaba

 

Gyógyító barlangok
A barlangok a gyógyászatban is szerepet játszanak. A levegő rendkívüli tisztasága, magas páratartalma, a külső környezeti hatásoktól mentes mikroklíma hozzájárul a légúti betegségek gyógyításához. Hazánk első gyógybarlangja volt a jósvafői Béke-barlang, ahol jelenleg felújítási munkálatok folynak. Gyógybarlangként működik még a tapolcai Kórház-barlang, a budapesti Szemlő-hegyi barlang, a lillafüredi Szent István-barlang és a Mecsekben található Abaligeti-barlang.
Hazánkban jelenleg is folynak vizsgálatok további barlangok bevonására a gyógyászatba.

A cikk megjelenésekor a barlangok, a koronavírus járvány miatt, nem látogathatóak, amint lehetséges a nyitás, várják az érdeklődőket.

Kapcsolódó cikkek:
Gondoskodás urbánus társbérlőinkről a téli időszakban
Legyenek a szántóföldek, rétek és kiskertek egészséges méhlegelők!

Készült az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.

Hozzászólások

Instagramon fedeztek fel egy új kígyófajt

Instagramon fedeztek fel egy új kígyófajt

Az állat a Himalájában él, és egy egyetemista bukkant rá otthona közelében a Covid miatti kényszerszünetben.

Ez a norvégiai farkas már más

Ez a norvégiai farkas már más

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak - állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Ön is szavazhat az év természetfotójára

Ön is szavazhat az év természetfotójára

A 25 döntős kép közül a közönség is kiválaszthatja kedvencét.

Felmérik a hatalmas rejtett gombahálózatokat

Felmérik a hatalmas rejtett gombahálózatokat

A növényekkel szimbiózisban élő gombák nagyban hozzájárulnak a talaj egészségéhez.

Emberek foglalják el az elefántok élőhelyét

Emberek foglalják el az elefántok élőhelyét

Az afrikai elefántok legészakkeletibb állományának otthont adó rezervátum komoly veszélyben van.

National Geographic 2021. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket