Hazánk barlangjainak különleges világa
Magyarországon négyezernél is több barlangot ismerünk, melyek a legfontosabb élettelen természeti értékeink közé tartoznak.
Ellentétben az élő természettel, a barlangok nem tudnak megújulni, regenerálódni, tehát állapotuk romlása a legtöbb esetben visszafordíthatatlan. Ezért is vonatkozik rájuk szigorú természetvédelmi szabályozás. 1961 óta általános, ex lege védettség alá tartoznak, azaz felfedezésüktől kezdve, külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül is védett természeti értéknek minősülnek, a legjelentősebbek pedig fokozott védelmet élveznek. Hazánkban a barlangoknak nincs pénzben kifejezhető értéke, nem vásárolhatók meg, valamennyinek az állam a tulajdonosa.
A karsztok és barlangok szinte elválaszthatatlan páros, mert a barlangok kialakulásának egyik leggyakoribb feltétele a karsztosodásra alkalmas – vagyis jól oldódó – kőzet. Ám a karsztok és különleges felszín alatti világuk nagyon sérülékeny természeti képződmények és fokozottan érzékenyek a szennyezésre. Ezért is nyilvánította a Nemzetközi Barlangtani Unió (UIS) a 2021-es esztendőt a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évévé. Nagyon fontos, hogy ne csak a szakma, hanem a nagyközönség is tudatában legyen a karsztok és barlangok különös jelentőségével, egyszersmind védelmük fontosságával.
Mit nevezünk barlangnak?
A természetvédelmi törvényben meghatározott definíció alapján a barlang a szilárd földkéregben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossza meghaladja a két métert és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.
A barlangok formakincsei, mérete és képződményei az őket kialakító folyamat jellegétől függően igen változatosak lehetnek. Leggyakrabban az ún. klasszikus karsztosodás során alakulnak ki, amikor a felszínre hullott csapadékvíz a kőzetrepedéseken, ill. a víznyelőkön keresztül a mélybe jutva hozza létre a barlangjáratokat. Bizonyos földtani feltételek megléte esetén a mélyből feláramló vizek által is kialakulhatnak kisebb nagyobb üregek. Ilyenek, un. hipogén barlangok, melyek hazánkban is nagy számban fordulnak elő, mint például a Budai-termálkarszt barlangjai.
Kialakulhatnak a kőzettömegek elmozdulásával, (pl. hasadékbarlangok), vagy akár a kőzetek keletkezésével egy időben is, mint például a mésztufabarlangok, vagy a lávacsőbarlangok. A karsztos kőzeteken túlmenően találhatunk barlangot homokkőben, különböző vulkáni kőzetekben, sőt a gleccserbarlangok esetében akár jégben is. Szinte felsorolni is lehetetlen, hányféle környezetben és milyen módon keletkezhetnek.
Hazánk egyik legkülönlegesebb barlangos vidéke a Duna-Ipoly Nemzetei Park területén található Budai-termálkarszt Budapest alatt húzódik. A Duna mentén feltörő meleg vizű források több százezer éve fejtik ki oldó hatásukat a hegység belsejében, és az eltelt hosszú idő alatt labirintusszerű, sokszintes barlangjáratokat hoztak létre a mélyben. A feltörő meleg és langyos vizek nemcsak az üregek kialakításában vettek részt, hanem különleges, ritka ásványkiválásokkal is díszítették a barlangok falait.
Budapest alatt ma már több mint 55 kilométer hosszúságban ismerünk barlangjáratokat, és ez a szám a kutatásoknak köszönhetően egyre nő. Itt a főváros alatt húzódik hazánk leghosszabb barlangja, a Pál-völgyi-barlangrendszer is, amelynek ismert járatai a 32 kilométert is meghaladják. Szintén Budapesten található a gyógyító klímájáról is híres Szemlő-hegyi-barlang. Mindkét barlang falait dúsan borítják a különféle ásványkiválások és mindkettőben vannak olyan kiépített, kivilágított szakaszok, ahol biztonságos és kényelmes körülmények között pillanthatunk be a felszín alatti világ rejtelmeibe.
Budapest egyik legsajátosabb, látogatható barlangja a Budai Vár-barlang. A Várhegy belsejében létrejött, számtalan kisebb-nagyobb barlangüreget a középkortól kezdték megismerni és használni az ott lakók. Az évszázadok során aztán az ember folyamatosan saját igényei szerint alakította az üregeket, melyek ma már egy több mint 3 kilométer hosszú összefüggő rendszert alkotnak. Az izgalmas labirintusrendszerrel a Duna-Ipoly Nemzeti Park által vezetett városi séták során ismerkedhetünk meg.
Budapesten kívül egyéb példa is akad urbánus környezetben található barlangokra. Ilyen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található Tapolca városa alatt húzódó barlangrendszer is. A csónakázó taváról híres Tapolcai-tavasbarlang már régóta vonzza a turistákat télen-nyáron. A folyamatos karsztkutatás 2010-es nagy felfedezései óta pedig már több mint 10 kilométeres hosszúságban ismerünk összefüggő járatokat a város alatt.
A Balaton környékének egyik kuriózuma a Csodabogyós-barlang. A Keszthelyi-hegységben, Balatonederics mellett nyíló barlang hatalmas hasadékai kiterjedt labirintusrendszert alkotnak. Bár nincs járdákkal és villanyvilágítással kiépítve, mégis igen népszerű túracélpont a kalandtúrákat kedvelők körében. A barlangban három különböző nehézségű és hosszúságú túraútvonal közül is választhatunk, ahol tapasztalt túravezetők kalauzolásával, létrák és kapaszkodókötelek segítségével fedezhetjük fel a barlangot.
Élet a barlangokban
A barlangok sötét és nyirkos világa nem sok élőlénynek kedvez. A legtöbb állattal a barlangok bejárati zónájában találkozhatunk, amely egyfajta átmenetet képez a benti és a kinti világ között. Egy-egy borz, róka, nyest vagy kisebb rágcsáló gyakran keres menedéket a barlangok bejáratában.
A belső, örökké sötét járatszakaszok azonban már a valódi barlanglakó állatok otthona. Az itt lakóknak alkalmazkodniuk kell a fény teljes hiányához, az aránylag alacsony hőmérséklethez, valamint a rendkívül táplálékszegény környezethez. Az ehhez való alkalmazkodás során alakultak ki az itt élő fajok sajátos jegyei: a fehér színű, pigmenthiányos kültakaró, és az elcsökevényesedett szem, amely egyben azt is jelenti, hogy a valódi barlanglakó állatok zömmel teljesen vakok, mint pl. a szemercsés vakászka (Mesoniscus graniger), vagy az aggteleki vakbolharák (Niphargus aggtelekiensis).
A felszín alatti világ közismertebb lakói a denevérek. Ezek a kicsi, ám annál hasznosabb állatok nem valódi barlanglakók, életterük nem kizárólag barlangokra korlátozódik. Az itt előforduló állatok élettevékenysége csak részben, általában a nappali pihenés, illetve a téli hibernáció idejére kötődik barlangokhoz. Egyes denevérek kifejezetten szeretik a barlangi viszonyokat, szívesen választanak föld alatti üregeket akár nyári szállásnak, akár nászhelynek vagy az ivadékgondozás helyszínének.
Gyógyító barlangok
A barlangok a gyógyászatban is szerepet játszanak. A levegő rendkívüli tisztasága, magas páratartalma, a külső környezeti hatásoktól mentes mikroklíma hozzájárul a légúti betegségek gyógyításához. Hazánk első gyógybarlangja volt a jósvafői Béke-barlang, ahol jelenleg felújítási munkálatok folynak. Gyógybarlangként működik még a tapolcai Kórház-barlang, a budapesti Szemlő-hegyi barlang, a lillafüredi Szent István-barlang és a Mecsekben található Abaligeti-barlang.
Hazánkban jelenleg is folynak vizsgálatok további barlangok bevonására a gyógyászatba.
A cikk megjelenésekor a barlangok, a koronavírus járvány miatt, nem látogathatóak, amint lehetséges a nyitás, várják az érdeklődőket.
Kapcsolódó cikkek:
Gondoskodás urbánus társbérlőinkről a téli időszakban
Legyenek a szántóföldek, rétek és kiskertek egészséges méhlegelők!
Készült az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.