Mesterséges odú a búbos bankáknak

A videó hazánk egyik legrégebbi aktív természetvédelmi gyakorlatának beteljesülését mutatja, egy mesterséges odúban költő búbos bankát.
Ha nincs kihelyezett odú, akkor a banka korhadt fák üregeit, harkályok odúit, kőrakásokat, üregeket használja költőhelyként, de a kisebb településeken már évszázadok óta kedveli fészereket, ólakat, istállókat. A népi megfigyelések számos nevet aggattak a búbos bankára, úgy mint babuka, bugybóka, dutka, sárosbanka, büdös bod, büdösbanka. Utóbbi nevek a védekező reakciójuk során ragadt rájuk, ugyanis a fiókák veszély esetén bűzös ürüléket spriccelnek vélt vagy valós támadójuk felé.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából a 15 partneres GRASSLAND-HU LIFE IP projekt keretében, a Gönyüi-homokvidékről készült film film forgatásakor a megfelelő távolság megvolt a kamera és az odú között, így az operatőr biztos távolból figyelhette a búbosbanka család bensőséges napi rutinját. A fiókák gyors cseperedésével egy idő után már nem csak a hím, de a tojó is beszáll a táplálék hordásába, hiszen az egyre növekvő fészekalj étvágya kielégíthetetlen! A fiókák három-négy hetesen válnak röpképessé, de szüleik még ekkor is gondoskodnak róluk néhány napig. Ezután maguknak kell a táplálékot felkutatni, ami főként férgekből, rovarokból és rovarlárvákból, a megfigyelések alapján a kedvencük a mezei tücsök és lótücsök, melyeknek járatait a hosszú, hajlott csőrük jól át tudják kutatni.
A búbosbankára azonban, mint számos egyéb vonuló madárra sok veszély leselkedik, gyakran levadásszák, de az időjárási szélsőségek is a faj megritkulásához vezethetnek. Ezért is fontos, hogy amit megtehetünk, azt tegyük is meg a faj megóvásának érdekében.