A bonobók különleges gondoskodását dokumentálták
A nőstényeknél megfigyelt gondoskodás sokat elárul e faj anyai ösztöneiről.
Egy új tanulmányban a szerzők azt írják, első alkalommal sikerült dokumentálniuk, ahogy természetben élő nőstény bonobók csoportjukon kívülről származó kölykökről gondoskodnak – számol be a Phys.org. A kutatók a Kongói Demokratikus Köztársaság területén két alkalommal is megfigyelték a viselkedést, a csapat úgy véli, a felfedezéssel jobban megérthetjük a faj szülői ösztöneit.
A szakemberek éveken át vizsgáltak több csoportot a Wamba régióban, a kivételes viselkedést 2019 áprilisában és 2020 márciusában észlelték. Az egyik nősténynek, az 52-57 éves Chiónak valószínűleg már nem lehet kölyke, a példány egy hároméves, idegen egyedet, Rubyt fogadott örökbe. Marie, a 18 éves bonobó egy két és fél éves kölyökről, Floráról gondoskodott. Egyik nőstény sem állt korábban kapcsolatban az örökbefogadottak családjával. Chio és Marie nemcsak cipelték, ápolták és táplálták a kicsiket, hanem szoptatták is – Chio esetében a tevékenység valószínűleg csak Ruby megnyugtatását szolgálta.
Marie-Laure Poiret, a Durhami Egyetem PhD-hallgatója és a csapat tagja szerint a vadállatoknál az örökbefogadás jellemzően elárvult példányokhoz köthető, esetenként fiatal nőstények azért gondoskodnak más kölykökről, hogy fejlesszék anyai képességeiket. Mindez azt jelenti, hogy az állatoknál a jelenség hátterében gyakran korábbi társas kapcsolatok, illetve saját érdekek állnak. Chio és Ruby csoporton kívüli választása éppen ezért meglepő – úgy tűnik, a viselkedésben az önzetlen aggodalom, az érzelmek játszottak szerepet.
A wambai csoportokat az 1970-es évek óta vizsgálják a szakemberek. Tokujama Nahoko, a Kiotói Egyetem kutatója és a csapat vezetője tíz éve tanulmányozza a helyi bonobókat, az állatok azonban még ma is képesek meglepetést okozni neki.