Élelemhiány miatt éheznek a lundafiókákat

Az Atlanti-óceán északkeleti részén egyre csökken a madarak egyedszáma.

Annette Fayet, az Oxfordi Egyetem zoológusa csapatával azt vizsgálta, hogy miért zsugorodnak különösen gyorsan az Atlanti-óceán északkeleti térségének lundapopulációi – számol be a Phys.org. A friss tanulmány alapján a jelenség hátterében az áll, hogy sok kulcsfontosságú költőhely közelében kevés a zsákmány, ami a fiókák éhezéséhez, illetve az egyedszám csökkenéséhez vezet.
A lundák száma világszerte egyre zuhan, az Atlanti-óceán északkeleti részén pedig kifejezetten aggasztó a folyamat. A norvégiai Røst szigetcsoportnál, ahol a mostani elemzés egy részét is végezték, az 1970-es években egymillió pár fészkelt, számuk azóta 80 százalékkal csökkent. Egyes kisebb populációk, például a walesi Skomer-szigeten élők, ennek ellenére egészségesnek tűnnek.
Fayeték izlandi, norvégiai és walesi populációk táplálkozási szokásait vizsgálták. A kutatók könnyű GPS nyomkövetőt helyeztek el a madarakon, hogy felmérhessék táplálékszerző útjaikat, emellett kameracsapdákat is alkalmaztak, és az állatok ürülékén genetikai elemzést is végeztek, hogy megismerjék prédáikat.
Az eredmények alapján azoknál a kolóniáknál, ahol a szaporodás problémás, a példányoknak hosszabb utat kellett megtenniük a zsákmányért. Ez azt jelenti, hogy az érintett szülőknek többet kell repülniük, ami igen energiaigényes – a fiókáknak így kevesebb táplálék marad. Az adatokból az is kiderült, hogy az utódoknak kisebb és rosszabb minőségű táplálék jut ezeken a helyeken.
A szakértők úgy gondolják, hogy a folyamatot részben az éghajlati átalakulás okozza, a klímaváltozás ugyanis befolyásolja a halak mennyiségét. Fayet szerint a térségben sok más madár is hasonló zsákmányokra vadászik, a jelenség így más élőlényeket is érinthet. A csapat bízik benne, hogy az új eredmények hozzájárulhatnak a madarak védelméhez.