Mandulafák Gazdagrét szomszédságában
Virágzik a mandula az ismert sorozat helyszínének szomszédságában. A lakótelep most ünnepelte 37. születésnapját.
Olyan szerencsés vagyok, hogy gyermekkorom, 1987 óta ezt a tájat nézhetem. Akkor költöztünk ide a lakótelepre, az egyik utolsóként felépült házba. Gazdagrét egyébként nemrég ünnepelte a 37. születésnapját: 1984. március 21-én adták át az első lakást. Az ismert sorozatot, a Szomszédokat a hozzánk képest szomszéd utcában, a Csikihegyek utcában forgatták.
A lakótelep építésekor az egész környéken hétvégi telkek voltak, kiskertekkel és faházakkal. Főként barack és szőlő termett errefelé. A panelházak építése előtt a szomszédos domboldalt, Hosszúrétet is kisajátította a Fővárosi Tanács – oda teraszos házakat képzeltek el a tervezők. Végül a domboldalra nem épült semmi. A kertek művelését felhagyták, a kerítéseket és kis házakat lebontották. Sok gyümölcsfa máig megvan: többek között dió-, mandula- és meggyfák. Egyes megmaradt szőlőtőkék is minden évben kitartóan kihajtanak, de mindig lekaszálják őket. A tavasz közeledtével kezd betelepülni a természetes élővilág: tölgyfacsemeték, cinegék, szajkók és sok már növény, állat, gomba, zuzmó költözött ide. Mivel a védett területek kivételével folyamatosan építik be a környéket, fontos, hogy megmaradjon valamennyi zöldterület. Ezért indítottunk itt el egy kutatási és természetvédelmi programot, melynek során felmérjük az élővilágot és őshonos növényeket telepítünk, a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve. Itt olvashatunk erről részletesebben.
Nemrég naplemente előtt fogtam a fotós felszerelésemet, és kiballagtam Hosszúrétre. A domboldalon ilyenkor virágzanak a mandulafák. Messziről kitűnnek a fehér virágzatba borult fák. A délnyugati fekvésű domboldal különösen alkalmas ennek a fajnak. 40 év emberi gondozás nélkül is kitűnően megvannak itt ezek a fák, sőt, még szaporodnak is.
A csonthéjasok közé tartozó mandula Szíriától Közép-Ázsiáig őshonos, a meleg déli lejtőkön nálunk is könnyen elvadul. Főként a meszes, védett, inkább száraz, kőtörmelékes talajokat kedveli – pont ilyen adottságokkal rendelkezik a „mi” lejtőnk is. Ugyanakkor hazánk területén mindenütt jól termeszthető.
„A mandulát nyersen, pörkölve, sós mandulaként és főleg süteményekhez, tortákhoz használják. Értékes ásványi sói (kalcium, foszfor) vannak, tápláló fehérje és 50 százalék olajtartalom. A kozmetikai és gyógyszeripar is felhasználja” – írja róla dr. Kádas Lajos a Gyümölcsök című Búvár Zsebkönyben, mely Gazdagrét építése előtt nem sokkal, 1978-ban jelent meg.
Írta: Bajomi Bálint – bajomi.eu