A régmúlt idők emberei még tudták, hogyan bánjanak a földdel

Egy friss tanulmány alapján a földhasználat révén az emberiség már legalább 12 ezer éve alakítja az élővilágot világszerte – számol be a Phys.org. A szerzők úgy vélik, a jelenlegi biodiverzitási krízist nem a lakatlan területek pusztítása, hanem a korábban fenntarthatóan művelt földek használatának megváltozása okozza.

A korábbi becslések alapján a bolygó szárazföldjeinek jelentős része időszámítás előtt 1500-ig nem volt lakott. Az új adatok alapján ugyanakkor fajunk már jóval régebb óta alakítja környezetét – igaz, a folyamat az ősidőkben még fenntartható volt.

Erle Ellis, a Baltimore Megyei Marylandi Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint adataik azt mutatják: az érintetlennek, vadnak vagy természetesnek nevezett térségek valójában olyan régiók, amelyeken komoly története van az emberi jelenlétnek. Ezekre a területekre azért tekinthetünk sértetlenként, mert a helyi társadalmak hagyományosan fenntartható módon kezelték a földeket.

Az interdiszciplináris vizsgálatot egy nemzetközi csapat folytatta. A szakértők azt mérték fel, hogy az elmúlt 12 ezer évben a globális földhasználat és populáció miként kapcsolódott a biodiverzitás alakulásához a természetvédelmi szempontból kiemelt térségekben. Ellis szerint eredményeik alapján már 12 ezer éve a szárazföldek közel egyharmada lakott, illetve átalakított volt.

A korai földhasználat ugyan hozzájárult bizonyos fajok eltűnéséhez, a hagyományos módszerek jellemzően évezredeken át nem károsították a biológiai sokszínűséget. Mindez azt jelenti, hogy nem önmagában az emberi jelenlét, hanem az ipari társadalom földhasználata jelenti a problémát.

A kutatók bíznak benne, hogy friss eredményeik hozzájárulhatnak a természetvédelmi törekvésekhez. Ellisék úgy gondolják, hogy a mostani krízis megoldásában az őslakos, hagyományos és helyi közösségeknek is komoly szerepet kellene adni.