Erik, Alexandra, János2021. május 18., kedd
Természet

Betekintés a bálnák rejtélyes életébe

2021.04.22.NG
National Geographic Magyarország

A bálnáknak hozzánk hasonlóan kultúrájuk van. De vajon miként lehet fényképezni őket? Egy fotós 3 évet töltött el a világ számos pontján, különböző bálnafajok eltérő hagyományainak és kultúrájának dokumentálásával.    

Egy púpos bálna anya és borja a Tonga közeli vizekben. Egy éven át együtt maradnak majd, ezen idő alatt az anya megtanítja utódának a túlélés mesterségét.
Forrás: Brian Skerry

 

Sok mindent figyelembe kell venni, ha az ember ámbrás ceteket akar fotózni. Az állatok élete legnagyobb részben a sötét mélységben zajlik, s csak kis időre emelkednek a fényt kapó felszíni vízrétegekbe.
Sütnie kell a napnak, ráadásul pont a bálnákra. A tengervíz nem lehet teli lebegő iszapszemcsékkel, mivel ettől a fotó szemcsésnek tűnik majd. Különösen nehéz az állatok közelébe kerülni egy zajos búvárfelszerelésben, így szinte csak a szabad merülés jöhet szóba. Azokban, a lélegzetvételek közti értékes pillanatokban, amikor a bálna és a hullámok összhangba kerülnek, a bálna farka és többi tengeri élőlény felkavarja a vizet, akkor is csak a csuklós busz méretű bálnát kell fényképezni oly módon, hogy a képek beszédesek is legyenek.
„Ha a bálnafotózáshoz szükséges körülményeket halmazábraként rajzoljuk meg, akkor csak egy egészen picike metszeti rész adódik, amely remek felvételek lehetőségét jelzik” – magyarázta a National Geographic fotósa, Brian Skerry.

Amikor Skerry nekilátott a bálnakultúra dokumentációjának elkészítéséhez, nem voltak illúziói, tudta, hogy kemény munka vár rá, és azt hitte, mindenre felkészült – legalábbis egy korai, dominikai utazását megelőzően. Dominika partjai közelében napi rendszerességgel jelentek meg az ámbrás cetek – mint kiderült, egészen Skerry érkezéséig.
„Az első három héten egyetlen bálnát se láttam” – idézi fel Skerry az első időket. A 18. napra már gyomoridege volt, alig aludt valamit, megfordult a fejében, hogy lehetetlenre vállalkozott, hisz bálnák nélkül nem születhetnek nagyszerű bálnafotók. Skerry azonban kitartott.

Egy nőstény kardszárnyú delfin, feltehetően a saját elpusztult borjával a homlokán úszik a norvég sarkvidék sötét vizében. Hasonló viselkedést már megfigyeltek cetfélék körében, az elpusztult borjat napokig vagy hetekig is cipelhetik. Ez azt is jelenti, hogy „az orkák igencsak érző lények, és arra emlékeztetnek minket, hogy mennyire értékes is az élet.” – mondta el Skerry a Disney+ Bálnák titkai című dokumentumfilmjében.
Forrás: Brian Skerry

 

Bálnák a kultúra szemszögéből

Most, három évnyi púpos bálna, beluga, kardszárnyú delfin és ámbrás cet fotózás után az eredmények rámutatnak arra, hogy, az emberhez hasonlóan, a bálnák fajon belüli csoportjai is különböző kultúrákban különülnek el egymástól.

Eltérések lehetnek az utódnevelési szokásokban, abban, hogy milyen zsákmányállatokat fogyasztanak el, amiket például a szomszédjuk nem eszik meg, vagy éppenséggel a kommunikációra használt bálnaének dialektusai, esetleg az egyes cimborák közti játék formája tér el a többiekétől.

Skerry a kezdetektől fogva igen érdekesnek találta ezt a témát, azonban ennél is több járt a fejében. Szerette volna oly módon bemutatni a cetfélék magánéletét, hogy képei az embereket az óceánok védelméért folytatott harcra ösztönözzék.

Ha egyszer ebben a formában megláttuk az állatokat, azt nem lehet meg nem történtté tenni. „Arra gondoltam, ha az embereknek meg tudom mutatni a bálnákat a kultúra szemszögéből, akkor egy olyan természetvédelmi történet rajzolódhat ki, amelyben voltaképp nincs is természetvédelem.” Skerry közel két tucat országban járt, a Csendes-óceán déli felétől egészen az északi félteke északi részéig. Egy norvég sarkvidéki hajóút során egy kardszárnyú delfinanyát látott, amely a halott borját tologatta maga előtt valamiféle kijózanító temetési szertartás gyanánt. A Cook-szigetek közelében egy egészen apró oxigénpalackkal 36 méteres mélységbe merült, hogy egy ott éneklő hím púpos bálnát örökítsen meg. Felgyorsult pulzussal, annak tudatában, hogy nem nagyon szabad hibáznia, 3 méterre megközelítette az állatot majd elkezdett emelkedni, ám rájött, hogy érdemes inkább picit még mélyebbre menni. A döntésének köszönhetően pompás felvétel született a fejjel lefelé álló bálnáról, annak függőlegesen tartott farokuszonyával együtt.

Öt bálnafajról tudunk, amelynek hímjei énekükkel csábítják magukhoz a nőstényeket, ezek egyike a púpos bálna. A hímek még fiatal korukban kezdik tanulni a komplex dallamokat fajtársaiktól, éneklés közben pedig gyakran, ahogy ez a Cook-szigetek közeli bálna is, függőleges irányban, fejjel lefelé állnak, mintegy 20 percen át énekelnek, s csak eztán jönnek a felszínre levegőért.
Forrás: Brian Skerry

 

A kanadai sarkvidéken, ahová belugákat fotózni ment, a rossz időjárás hosszas várakozásra kényszerítette, s helyi vezetőjével, Nansen Weberrel egy furnérlemezből összeállított kunyhóban töltötték az időt. Egyik nap, a folyamatosan világos sarkvidéki nyári éjszakában, hajnali egykor belefutottak egy táplálkozó jegesmedvébe. „Jellemző Brian tapasztalatára, hogy ilyen helyzetben is nyugodt maradt. Csak annyit kérdezett: Nézd, Nansen, ott egy medve, hogyan kell erre a helyzetre reagálnunk?

Skerry a kanadai sarkvidék egy folyójának szigetecskéjéről figyeli a belugákat. E helyen a tavaszi olvadást követően minden évben mintegy 2000 egyed tűnik fel, néhányuk akár 1800 kilométert is megtesz idáig. E folyótorkolatnál hozzák világra borjaikat, és ápolják társas viszonyaikat a többi belugával.
Forrás: Nansen Weber

 

Felkészülés a feladatra

Skerry nyugalma a tapasztalatának köszönhető, és annak, hogy mindig alaposan felkészül. New Englandben lévő otthonában még egy búvároktatót is felfogadott, aki a szabad merülésre felkészítette, s egyenesen a Walden-tó közepén gyakorolta a légzéstechnikát s ott meditált, ahol Henry David Thoreau (az első amerikai környezetvédő) remeteéveit töltötte. A történeteihez Skerry elolvassa a tudományos szakirodalmat és megismerkedik magukkal a szakértőkkel is, bálnakutatókkal, mint pl. Nan Hauser a Cook-szigetekről, vagy a magyar származású Shane Gero, aki 2005 óta figyeli az ámbrás cetek családjait Dominika közelében. Gero és Skerry olyan sok időt töltöttek együtt, hogy Gero még a fotós különös nyelvhasználatát is megtanulta értelmezni. „Nagyon magasra teszi magának a mércét, és sosem fogja beismerni, hogy el is érte”- magyarázta Gero. Skerry csak annyit mond: „Talán lett pár jó képkockám”, közben pedig elképesztően boldog. „Ahhoz valamiféle csodának kellene történnie, hogy úgy jöjjön ki a vízből: Ezt megcsíptem, mehetünk haza!” – tette hozzá Gero nevetve.

Gero, aki 2005-től fogva vizsgálja e régió bálnáit, egy ábrás cetre helyez jeladót. Munkája során meghatározta már e bálnák egyedi kultúráját, sőt ősi szokásaikat is. Megfogalmazása szerint viselkedés az, amit csinálnak, a kultúra pedig az, ahogyan csinálják.
Forrás: Brian Skerry

 

Skerry, és Shane Gero kutató (pirosban) ámbrás ceteket keresnek Dominika közelében. Az állatok általában minden nap feltűnnek, azonban három hétbe telt, mire Skerry objektívjén át is megpillanthatta őket. A természetfotózás türelemjáték!
Forrás: Steve de Neef

 

Persze a munka a legtöbbször nem egy fáklyásmenet. Rossz az idő, nincsenek ott az állatok, vacak az átlátszóság, csónakot kell találni, országról országra 20 ládányi felszerelést kell egy határátlépésnél átvinni a vámon, és a siker néha mégis kicsúszik a kezei közül.

Skerry mégis rendkívül szerencsésnek érzi magát. Ő ugyanis ezt a munkát imádja: „Az egyik dolog, amit e projekt három éve alatt megtanultam az az volt, hogy életem végéig is képes lennék folytatni ezt a bálnás dolgot, és még mindig nem érteném őket egészen.”

Egy korábbi esetben tél közepén, a -1,6 Celsius-fokos sarkvidéki tengerben merült a speciális, 1 centi vastag búvárruhában. Észre sem vette a munka 3 órája alatt, amíg az állatok sorra a kamerája elé úsztak, hogy milyen szörnyű a helyzete fizikailag. Csak akkor döbbent rá, mennyire fázik, amikor elmentek az állatok. „Az vezérel, ami előtted van – mondja – ez azt is jelenti, hogy a legtöbb korlátunk pusztán mentális.”

Végül Skerry kitartása kifizetődött: Dominikában sikerült megörökítenie, amint felnőtt ámbrás cetek bébiszitterként vigyáztak a borjakra, míg azok anyja alámerül tintahalra vadászni, és megtanulta felismerni az egyes bálnaegyedeket is azok farokuszonyáról. A kezdeti sikertelenség után végül elkészítette azt a fotót, amely a tudósokat is elvarázsolta: egy ámbrás cet mamát, amint a borját szoptatja. Van egy mondásuk a bálnakutatóknak: „Eljön majd a nap, amikor már mindent, amit csak lehet, tudni fogunk a bálnákról, kivéve azt, hogy az ámbrás cet miként szoptatja a kicsinyét.” Skerry azt mondta: „Olyan volt, mint egy isteni beavatkozás – és valóban csoda történt, ám a bálnák feltételei szerint.”

43 évnyi búvárkodás után, és azt követően, hogy 23 éve a National Geographicnek fotózik, Skerry abban bízik, a munkája segít az embereknek ráébredni: az óceánokban minden összefügg mindennel.

Egy ámbrás cet játszadozik egy sargassum-moszat telepen Dominika vizein. Úgy tűnik, a bálnák egyenesen élvezik, ahogy a moszat a bőrüket dörzsöli, ám meglehetősen ritka így megfigyelni e tevékenységüket.
Forrás: Brian Skerry

 

„Remélem, hogy a kultúra, a család, az egyén lencséjén keresztül figyelve lassanként megértjük, nem vagyunk egyedül ezen a bolygón, nem állunk a természet felett vagy távol attól – mondja Skerry. – Ha csak picit is bele tudjuk magunkat képzelni ezeknek az állatok helyébe, akkor esélyesebb, hogy kétszer is meggondoljuk, miként bánjunk ezzel a hellyel. Sokkal több dolog történik odakinn, mint amit el tudunk képzelni.”

A National Gepgraphic magazin 2021. májusi számában megismerkedhetnek a cikkben említett Shane Gero kutatásával és bálnák kultúrájával.

Hozzászólások

Felmérték a világ madárpopulációját

Felmérték a világ madárpopulációját

Bár egyes madarak helyzete kielégítő, sok faj óriási veszélyben van.

Életmentő gorilla műtét, gepárd vakcinázás – egy vezető állatorvos hétköznapjai

Életmentő gorilla műtét, gepárd vakcinázás – egy vezető állatorvos hétköznapjai

Dr. Járos Ildikóval, a Nyíregyházi Állatpark vezető állatorvosával készült interjú második részében a fajmegőrzési sikerek után többek között a gondozott állatok lelkivilágáról is beszélgettünk.

Tavasszal nyíló csillagvirágú növény

Tavasszal nyíló csillagvirágú növény

Hazánkban gyakran találkozhatunk a spárgafélék családjába tartozó kónya sármával (Ornithogalum boucheanum).

125 éve nem látott bagolyra bukkantak

125 éve nem látott bagolyra bukkantak

Délkelet-Ázsiában, hegyi esőerdőkben él a borneói füleskuvik (Otus brookii), amelyet 1892-ben írtak le a tudomány számára.

Pirregő tücsökmadarak

Pirregő tücsökmadarak

A tücsökmadarak (Locustella spp.) nevüket jellegzetes pirregő hangjukról kapták, amely a tücsök hangjára hasonlít. Aki először hallja meg a nádi tücsökmadár énekét, első pillanatban valószínűleg rovarra gondol.

National Geographic 2021. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket