Patagónia ősi fáit fenyegetik a betelepített hódok

A rágcsálókat Kanadából telepítették be, hogy a prémkereskedelemmel fellendítsék az emberek letelepedését a Tűzföld zord, gyéren lakott szigetvilágában. A program azonban sikertelennek bizonyult, ám a hódok maradtak és a kezdeti tíz párból mára már több mint százezer egyed él a térségben.
Egyetlen állatnak elég ereje van ahhoz, hogy néhány nap alatt kidöntsön egy fát, amelynek száz évre volt szüksége a teljes kifejlődéshez.
„A hódok, az emberekhez hasonlóan az ökoszisztéma mérnökei. Hogy a természetben megvessék a lábukat, módosítják és a számukra megfelelő feltételeket teremtenek” – idézi a phys.org cikke Cristobal Arredondot, a Wildlife Conservation Society (WCS) kutatóját. Hozzátette, hogy a hódok a 300 ezer hektáros nemzeti parkban is hatalmas pusztítást végeztek. A Tűzföld chilei részén található  folyók, patakok több mint 90 százalékát elterelték, ami nagy hatással van az ökoszisztémára.
A globális felmelegedéshez is hozzájárulnak, mivel a szétrágott fák és a talaj évszázadokon át tárolt szenet bocsát ki a légkörbe, ahogy a fák lebomlanak.
A Chilei Egyetem tanulmánya a rágcsálók inváziójának társadalmi, gazdasági hatását 73 millió dollárra becsülte a biológiai sokféleség elvesztése által egy természetvédelmi térségben, ahol a vízzel elárasztott területeken fellendülhet a fakitermelés és a mezőgazdaság.
Ha semmit nem tesznek ellene, a hódok okozta károk 20 év múlva további 260 millió dollárt tesznek ki – figyelmeztettek a kutatók.

Argentína a chilei kormánnyal 2015 óta dolgozik a probléma megoldásán. Argentínának saját terve, hogy az elkövetkező években kiirtsa a hódokat, ám ez a kezdeményezés már kritikát kapott az állatvédő csoportoktól.