Új békafajt fedeztek fel Brazíliában
Az egészen aprócska béka élénk narancssárga, és rendkívül erős mérget visel a bőrén.
A hím béka mindössze 13,5 milliméter hosszú, a nőstény pár milliméterrel nagyobb. Ultraibolya fényben a fejük és a hátuk zöldesen fluoreszkáló mintázatot mutat, normál fényben azonban egyöntetű sárgás-narancsos árnyalatúak. Az állatka a brazil atlanti partvidék rendkívüli élővilágú Atlanti-esőerdőjében lakik, az egyedeit az aljnövényzeten, illetve a talajon is megtalálták, elvétve volt néhány példánya magasabb fák levelein. Nedves időben kiülnek a növényzetre, száraz időben pedig elbújnak az avarban, a megfigyelések szerint.
A békának a Brachycephalus rotenbergae nevet adták a felfedezői, Elsie Laura K. Rotenberg után, aki egy civil szervezetet alapított az Atlanti-esőerdők kutatására és megmentésére. Az Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum ugyan Amazóniánál kevésbé ismert, s jóval kisebb terület, ám rendkívül változatos élővilágú, és számtalan, csak itt honos, endemikus fajjal rendelkezik.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
